A tüdőrák előfordulását és halálozási arányát tekintve Magyarország a világelsők között van. Évente körülbelül 8 ezer új esetet diagnosztizálnak, és minden negyedik rákos beteg tüdődaganat miatt hal meg. A daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot.
A tüdőrákot gyakran csak akkor veszik észre, amikor már csekély az esély a gyógyulásra. Márpedig a betegek kétharmada figyelemfelkeltő tünetek hiányában előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz. A nem operálható páciensek életét kemo-, sugár- és újabban molekuláris kezelésekkel meg lehet ugyan hosszabbítani, de a gyógyulás lehetősége szinte csak a korán fölfedezett daganatoknál adott – hangsúlyozzák a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyászai.
A röntgen már történelem?
1951 és 1975 között tíz nemzetközi mellkasröntgen-alapú szűrési programot végeztek, amelyekből kiderült, hogy bár sikerült korábbi stádiumban fölfedezni a bajt, a halálozási arány nem lett alacsonyabb. A vizsgálati módszer hátránya, hogy szinte lehetetlen általa észrevenni az egy centiméternél kisebb átmérőjű elváltozásokat, valamint „túldiagnosztizáltság” fordulat elő, ami azt jelenti, hogy nem rákos vagy nagyon lassú lefolyású tumorok is tüdőráknak tűnhetnek.
Így az Amerikai Rák Társaság ajánlása szerint inkább az elsődleges prevencióra, tehát a dohányzásleszoktatásra érdemes forrásokat áldozni. „Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában megindult sikeres dohányzásleszoktató kampányok hatására a tüdőrák-halálozás ma már évek óta csökkenőben van” – mutat rá a biztató folyamatra Dr. Barta Péter és Dr. Losonczi György.
A CT sokkal hatékonyabb
A röntgen hiányosságai miatt egyre inkább az alacsony sugárdózisú CT került előtérbe a diagnosztikai módszerek terén. Előnye, hogy ideális terepe a dohányzásról történő leszoktatás melletti kampánynak, ugyanis a rendkívül pontos eredményeket megelőző aggodalom segíthet a nagy lépés megtételében. „Az említett vizsgálat során 14,5 százalék volt a dohányzást elhagyók aránya, amely lényegesen magasabb, mint a szűrési programon kívül észlelt 3–7 százalékos hányad” – írják a Semmelweis Egyetem kutatói.
A CT hatékonyságát jelzi, hogy átlagosan minden 208. bevont személynél halálesetet sikerült megelőzni, míg emlő- és prosztatarákszűrések esetén ez az érték többnyire 300 körüli. Ráadásul az életminőséghez igazított megnyert életévek száma 15, holott röntgenes vizsgálattal megállapított rosszindulatú elváltozásnál már az ötéves túlélés is ritka.
Kötelező tüdőszűrés Budapesten és környékén
Budapest teljes területén és 18 Pest megyei településen július elsejei hatállyal kötelező tüdőszűrést rendelt el az illetékes tiszti főorvos – közölte nemrég az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján. A kötelező tüdőszűrő-vizsgálat ingyenes, és nem szükséges hozzá beutaló. A kiértesítéssel vagy anélkül, a személyi igazolvánnyal közvetlenül is lehet jelentkezni a tüdőszűrő állomáson.
„A kötelezően előírt vizsgálatok célja, hogy már akkor kiszűrjük a betegséget, amikor annak egyébként még nincs tünete. Így rövidebb idő alatt, nagyobb hatékonysággal lehet kezelni a tüdőbajt, és a betegeknek is nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Tulajdonképpen ez egy virtuális felhívás a lakosság érdekében” – mondta el a Hír24-nek korábban Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főorvosa.
Kötelező tüdőszűrést azokon a helyeken rendelnek el, ahol a tuberkulózisos betegek száma 100 ezer lakosonként több mint 25. Ilyen helyeken a betegek környezetében élőkre fokozottan odafigyelnek, de a kötelező szűrést az egész közigazgatási egységben elrendelik. Azt, aki az átvett tértivevényes levél ellenére nem megy el a kötelező tüdőszűrő vizsgálatra, pedig a környezetében már volt tbc-s beteg, akár félmillió forintra is büntethetik.
