A cigány gyerekek a leghátrányosabb csoporthoz tartoznak, ez azonban nem azt jelenti, hogy képességeik rosszabbak lennének az átlagnál – fejtette ki a helyettes államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, a Wekerle Sándor Alapkezelő Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz című szakmai napján.
Tanoda
Langerné elmondta: a tanodaprogramnak 2 milliárd forintos kerete van, és az egyes pályázatok felső határát 30 millió forintra emelték. Harminc uniós program mellett számos hazai projektet is indítottak. Szeretnének minden korosztálynak segítséget adni, ennek jegyében indították el a roma szakkollégiumi programot. A helyettes államtitkár szerint az eddigi felzárkóztatási projektek azért nem voltak olyan sikeresek, mert kidolgozásukba nem vonták be az érintetteket.
Fotó: Kummer János
A kormányzati nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia öt fő területe a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, alapelvei között az is szerepel, hogy a munkaerőpiacon inaktív emberek ismét aktívak legyenek.
Szakál Ferenc Pál, az EMMI közoktatási fejlesztési főosztályának vezetője közölte: azért vezetik be a kötelező óvodába járást 2014-től, hogy mihamarabb csökkentsék a gyerekek hátrányos helyzetét. Az iskolai körzeteket pedig úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek lehetőség szerint hasonló arányban szerepeljenek bennük. Az egész napos iskola is lehetőséget ad arra, hogy a hátrányos helyzetű diákok körülményei javuljanak – tette hozzá.
Jó gyakorlat
A Wekerle Alapkezelő kisfilmje olyan iskolákat mutatott be, amelyek sikeresen integrálták a hátrányos helyzetű gyerekeket. Többek közt Hódmezővásárhelyen, Mohácson, Bátán és Jánoshidán sikerült pár év alatt különböző jó gyakorlatokat alkalmazni, amelyek segítségével megoldódtak a problémák.
Hódmezővásárhelyen például felszámolták azt az intézményt, amelybe csak cigány gyerekek jártak. Mohácson is egyesítették az iskolákat, amelyeknek központjává szándékosan azt az iskolát választották, ahová a legtöbb hátrányos helyzetű gyerek járt.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is megszólalt a kisfilmben. Hangsúlyozta: nem bőrszín alapján osztják ki a pénzeket, hanem azok kapják, akik rászorulnak a segítségre. A miniszter szerint fontos, hogy a felzárkóztatási programokat minden település vezetősége, pedagógusai is támogassák munkájukkal.
Minősítés
Dallos Tamásné, az Esélyegyenlőség és Integráció Programiroda szakmai vezetője beszámolt arról, hogy a projekt keretében 1200 sajátos nevelési igényűnek (SNI) nyilvánított tanulóból 1008-at vizsgáltak felül. A szakember rámutatott arra is, hogy rengeteg intézményben alaptalanul nyilvánítják fogyatékosnak a roma tanulókat.
Dukai Miklós, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatói irodavezetője köszöntőjében elmondta: céljuk, hogy minél több nyomorúságban élő gyermek boldog felnőtté váljon, „ezért azonban egyre többet és többet kell tenni”. A szegénység nem csupán romaügy, hanem össztársadalmi probléma, az alapkezelő pedig arra törekszik, hogy a társadalmi integrációra szánt anyagi forrásokat hatékonyan és átláthatóan használják fel – tette hozzá.
| TÁMOP 3.3.1 |
| A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3.3.1. Esélyegyenlőség és integráció kiemelt projektjének célja, hogy fejlessze a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma és gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók oktatási körülményeit, csökkentse az iskolai szegregáció mértékét, növelje a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatási arányát, segítse az iskolarendszerből lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalokat a középfokú végzettség és az érettségi megszerzésében, valamint javítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférésük esélyeit. |
