A jövőben a fejlesztési tárca helyett az NMHH készítheti el a hírközlés területén azokat a szakmai koncepciókat és stratégiákat, amelyekhez kapcsolódó feladatokat a hatóság látja el. Mivel a frekvencia- és spektrumgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök a hatóságnál vannak, ide kerülnek az egyetemes, valamint a koncessziós szerződések is.
Változnak a katasztrófariasztással kapcsolatos szabályok is, arra az esetre, amikor a lakosság tájékoztatása nem tűr késedelmet. A lakosság védelme érdekében megszakíthatók lennének egyes televízió- és rádióműsorok, hogy azok hangsávján tájékoztató közleményeket közölhessenek. Ezzel kapcsolatban a jogalkotási hatáskörök is az NMHH elnökéhez kerülnek.
A kiskorúak védelme érdekében jogszabály egyértelműsíti, hogy a műsorterjesztő csak titkosított formában továbbíthat egy kizárólag 18 éven felülieknek szóló tartalmat, és az ennek feloldására szolgáló kódot csak nagykorúaknak adhatja át.
A módosítás nemzetközi kötelezettségből adódó jogalkotási feladatoknak is eleget tesz, és pontosítja a hírközlési jogviták kezelésének eljárását is, szabályozva, mikor fordulhat a hatóság az európai távközlési szabályozókat tömörítő szervezethez.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatigénylési jogköre a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély nélküli szolgáltatás, valamint a vállalatfelvásárlás ellenőrzésének esetein túl – egy európai uniós rendelet módosításának megfelelve – a short vagy hitel-nemteljesítési ügyletekkel kibővült. A PSZÁF a felsorolt esetekben, a verseny védelme érdekében egyes telefon- vagy forgalmi nyilvántartásokkal kapcsolatban a szolgáltatóktól adatokat igényelhet.
A változtatások értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatók korábbi koncessziós szerződéseit hatósági szerződéssé alakítják.
A hatóság jogszabályalkotásával kapcsolatos törvény sarkalatosnak minősül.