A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.
A dohányzási tilalom betartását január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot a három hónapos türelmi idő alatt nem szabhatott ki. Április elseje óta viszont a szabályszegést magánszemélyeknél 50 ezer forintig, intézményeknél 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek.
Az ÁNTSZ közleménye szerint a türelmi időszak végétől június végéig a közegészségügyi felügyelők országszerte 16 693 ellenőrzést végeztek, és ebben az időszakban 116 esetben volt szükség hatósági intézkedésre.
Az elmúlt három hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy folyamatosan javul a helyzet “a tulajdonosok, üzemeltetők és az állampolgárok is megértették a nemdohányzók védelméről szóló szabályozás fontosságát, és alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak” – hangsúlyozták.
Hozzátették: a türelmi időszakban ezer ellenőrzésre csaknem ötven kifogás jutott, júniusban viszont ugyanennyi vizsgálatra vetítve már csak két-három problémás esetet találtak.
Az ellenőrzéseket a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek kistérségi intézetei végzik. Arányaiban a legtöbb szabálytalanságot – az összes kifogás 32 százalékát – a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységekben találták. A büntetés-végrehajtási intézmények, a pszichiátriai intézetek, az egészségügyi szolgáltatók és a közösségi közlekedési eszközök ellenőrzése alapján viszont csak elvétve volt szükség intézkedésre – fejtette ki az ÁNTSZ.
Közleményükben arra is kitértek: a fejlett országokban, így Magyarországon is, a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok. A tüdőrákban elhunytak száma alapján Magyarország világelső, ennek a betegségnek pedig “90 százaléka a dohányzás számlájára írandó” – emelték ki.
Ennek ellenére a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, a nők és a férfiak napi átlagos cigarettafogyasztása is az uniós átlag feletti. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, ennek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos eleme – hangsúlyozta közleményében az ÁNTSZ.
