A bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróság 2012. március 29-én marasztalta el jogerősen Ravasz Lászlót, és indítványozta felmentését tisztségéből. A bírót június 6-án mentették fel. Az Origo hírportál korábban arról számolt be, hogy a Csongrád megyei bíró 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentett meg egy publikációt, amelyben azt állította: a „bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Szerinte „hűbéri rendszer” alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. Az alsóbb szintű határozatokat gyakran „olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják”.
Ravasz Lászlóval szemben a Szegedi Törvényszék korábbi elnöke kezdeményezett fegyelmi eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi elbocsátás büntetést szabott ki, amelyet a Kúria mellett működő másodfokú szolgálati bíróság helyben hagyott. E döntés alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíró felmentését kellett kezdeményeznie a köztársasági elnöknél. A törvény ebben az eljárásban sem az OBH elnökének, sem a köztársasági elnöknek nem biztosít mérlegelési jogot – közölte korábban az OBH. Megjegyezték azt is, hogy a fegyelmi határozat indoka és a fegyelmi eljárás részletei szolgálati titoknak minősülnek.
A TASZ a szolgálati bíróság ítéletét a szólásszabadság elfogadhatatlan megsértésének nevezte. Szerintük ez a fegyelmi eljárás és büntetés alaptalanul korlátozza a bírák szólásszabadságát. Közleményükben azt írták: a szólásszabadság határai egy bíró vagy más, közhatalmat gyakorló személy számára szűkebbek ugyan, mint mások számára, de nem lehet annyira szűk, hogy kizárja a demokratikus vitában való kritikus részvételt, adott esetben a bírósági szervezet igazgatására vonatkozó kritikát.
A TASZ szerint a bírákat megillető szólásszabadságnak is csak külső korlátai lehetnek, mint amilyen az, hogy a bíró az előtte folyamatban levő ügyről ne fejthesse ki a véleményét az ítélethozatal előtt. Ravasz László esetében azonban nem erről van szó, a szolgálati bíróság a bíró véleményét annak tartalma alapján bírálta el – mutatott rá a jogvédő szervezet.
„A bíró a bíróságok igazgatásának anomáliáira adott egy kétségtelenül csípős, (…) vitatható magyarázatot” – fogalmazott a TASZ, amely szerint a jogkövetkezmények ahhoz igazodnak, hogy a bíró éppen milyen véleményt fejt ki: ha dicséri a szervezetet, akkor nem kell ilyen retorzióval szembenéznie.
A szolgálati bíróság értékelése szerint az, amit Ravasz László bíró mondott, a politikai tevékenységtől való tartózkodás tilalmának megszegését jelenti. A TASZ szerint ugyanakkor a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a bíró a pártpolitikai szimpátiáit és antipátiáit nyilvánossá tegye. Nem zárhatja ki ugyanakkor azt, hogy a közügyekhez a bíró is hozzászóljon – írták.
A szólásszabadság korlátait megszorítóan kell értelmezni, és ezzel a követelménnyel nincs összhangban az, ha minden politikai jellegű megnyilvánulást korlátozunk – véli a TASZ. Aláhúzták: illegitim, a szólásszabadságot alaptalanul korlátozza az a szabály vagy ítélet, amely azt a kötelezettséget rója a bíróra, hogy tartózkodjon a közügyekről folyó nyilvános vitában való mindenféle részvételtől.
A TASZ idézte Hegyi Szabolcs programvezetőt, aki szerint a tisztségből való felmentés a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. „A kritikus hang elnémítása azonban csak arra jó, hogy megerősítse a kritikát. Nagyon nehéz másra gondolni az eset kapcsán, mint arra, hogy a generális prevenció jegyében a szolgálati bíróság szeretne minden bírót előre elrettenteni attól, hogy akár a legkisebb kritikát is megengedje magának” – fogalmazott a közlemény szerint Hegyi Szabolcs.
