„Eredetileg egy roncsautót akartunk venni, aminek a ’pilótafülkéjét’ alakítottuk volna át. Ám az Audi Hungária tárgyalások után felajánlott egy vadonatúj Audi TT Coupét. Kinek lett volna szíve egy ilyen gyönyörű autót flexszel szétvágni?” – meséli lelkesen Szalay Zsolt, a Műegyetem docense.
Az intézmény ugyanis bekapcsolódott a HAVEit európai uniós projektbe. A programban az európai autóipar és tudományos intézmények működtek együtt, hogy bemutassák a magasan automatizált járműirányítás jövőjét. A kutatási eredmények szokásos tesztelése rengeteg pénzbe kerül. Szükség van egy tesztautóra, abba üzemanyagot kell tankolni, fizetni kell a tesztsofőrt és a tesztpályák bérleti díja sem alacsony. Szimulátorral viszont nagyon költséghatékonyan ki lehet próbálni mindent.
| A magyar autóipari szektor |
Forrás: Szalay Zsolt beszámolója |
„Újragondoltuk tehát az eredeti koncepciót, hogy megtarthassuk az ajándékba kapott Audi TT normál üzemképességét. Többlépcsős, egymásra épülő rendszerben lehetővé tettük az egyes funkciók kialakítását. Így ez az Audi most szimulátor és mozgó jármű üzemmódban is működik. Az átváltáshoz mindössze egyetlen kapcsolóra van szükség. Tudomásom szerint nincs a világon még egy ilyen jármű” – meséli Szalay Zsolt.
Bármilyen új funkció kipróbálható a szimulátoron következmények nélkül. Ha egy hallgató diplomatervként fejleszt például egy kerékmodellt, megírja, hogyan kellene működnie, elhozza pen drive-on a laborba, ráteszi a szimulátorra, és már látszik is, hogy működik-e az elképzelése. Amikor a fejlesztés olyan szintre jut, akkor valós körülmények közt is ki lehet próbálni, természetesen ugyanezzel az autóval.
Nagy elismerése ennek a munkának, hogy Szalay Zsolt meghívást kapott a kétévente megrendezendő autóipari világkongresszusra Pekingbe (Fisita2012). Azt kell ismertetnie a szakemberekkel, hogyan készült valódi járműből a szimulátorként is használható változat.
„A HAVEit program keretén belül különböző problémákra kerestünk választ. Gazdasági válság ide vagy oda, az unión belül növekszik a szállítási igény, miközben Nyugat-Európában már egyetlen méter utat sem lehet építeni. Fontos cél a balesetmentes közlekedés elérése. Az EU 2010-ig ötven százalékra akarta csökkenteni a halálos balesetek számát. Sajnos még mindig csak ötvenhét százaléknál tartunk. Nagy kihívást jelent az energiahatékonyság is” – magyarázza Szalay Zsolt. Ezeket a problémákat nem lehet megoldani másképp, csak automatizált vezérlés segítségével, intelligens járművekkel és intelligens közlekedési infrastruktúrával. A Műegyetem kutatói és hallgatói ilyen a fejlesztéseken dolgoznak.
