Míg a nap- és holdfogyatkozások „közismertek”, és viszonylag gyakori bekövetkezésük folytán szinte minden érdeklődő megfigyelhet legalább holdfogyatkozást, a Hold általi bolygófedések igazi csemegének számítanak. Ennek oka, hogy ilyen jelenségek sokkalta ritkábbak még a Hold általi csillagfedéseknél is: legutóbb például 4 évvel ezelőtt, 2008. decemberében fedte el égi kísérőnk a Vénuszt.
Július 15-én Naprendszerünk legnagyobb bolygója, valamint holdrendszere kerül égi kísérőnk mögé. A jelenség hajnali időpontban, helyi idő szerint 03:25 körül kezdődik, amikor a négy legnagyobb, ún. Galilei-hold közül először az Europa nevű kerül Holdunk mögé.
Ezt követően nem sokkal eltűnik az Io, majd maga az óriásbolygó, melyet a másik két nagy hold, a Callisto és a Ganymedes követ majd. Bár a jelenség idején a Nap alig 12 fokkal tartózkodik a horizont alatt – tehát a csillagászati szürkületnek is már vége van -, a jelenség a fényes bolygó és a hasonlóan fényes holdak miatt megfigyelhető lesz. Külön érdekessége a jelenségnek, hogy igen szép égterületen következik be, a közelben figyelhető meg a Bika fejét alkotó, nagy kiterjedésű, Hyadok nevű látványos csillaghalmaz is.
A megfigyelések, fotók készítése során észrevehetjük azt is, hogy kiterjedt égitestek lévén az óriásbolygó holdjai sem egy pillanat alatt tűnnek el a Hold pereme mögött, hanem mintegy 1-2 másodperces időszak alatt halványodnak el, illetve kilépéskor ennyi idő alatt fényesednek vissza.
Míg a belépés akár kisebb binokulárokkal is kényelmesen megfigyelhető, a jelenség végére a Nap már alig néhány fokkal tartózkodik majd a horizont alatt, így a kilépés megfigyeléséhez nagyobb, 15-20cm-es távcsövet ajánlhatunk – írja közleményében a Magyar Csillagászati Egyesület.
