A teljes halálozási arány nálunk a 27 uniós ország átlagának a másfélszerese, a keringési betegségek miatti csaknem a duplája, míg a daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot – derül ki a Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványból.
Európában Magyarországon van a legtöbb tüdőrákos, a daganatok miatti halálozás aránya pedig az egész kontinensen itt a legmagasabb.
A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta valamelyest nőtt, ám az uniós átlaghoz és a szomszédainkhoz képest is gyengébbek a hazai életesélyek. Ennek egyik oka az egészségtelen életvitel, de számos szociális, társadalompszichológiai tényező is közrejátszik.
Országunk drogfertőzöttsége uniós viszonylatban kedvezőbbnek számít, de a fiatalok veszélyeztetettsége egyre nő, a közvélemény és a szülők pedig valószínűleg alábecsülik a kábítószerek veszélyeit.
A KSH elemzése szerint az utóbbi évek leglátványosabb változása a kórházi egynapos ellátási esetek számának gyors növekedése volt: míg 2006-ban 58 ezer, 2010-ben már 130 ezer ilyen eset volt. Az elmúlt húsz évben valamelyest csökkentek az ország különböző térségeiben élők ellátásának minőségi különbségei, ám az egyenlőtlenségek még mindig fennállnak.
Magyarországon tízezer lakosra számítva 34 orvos van, ezzel az uniós középmezőnyben vagyunk. Tavaly csaknem 34 ezer orvos dolgozott az országban, az üres orvosi állások aránya a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A KSH szerint az orvoshiány csökkenése nem várható, mivel az orvosi egyetemeken diplomát szerzők száma 2009 óta kevesebb, mint a külföldre távozó orvosoké.
A migráció oka elsősorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb magyarországi fizetés, de jelentős a szerepe a rosszabb hazai munkakörülményeknek és az általános társadalmi bizonytalanságnak is.
