Matolcsy György a hétfőn Budapesten rendezett Külpiaci Értekezleten kijelentette, hogy a keleti és nyugati külkereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása olyan történelmi esély, amelyet a válság nyitott meg.
A külgazdasági politika ilyen irányú átrendezésére Matolcsy György szerint annak érdekében van szükség, hogy 2025-2030-ra Magyarország meg tudja kétszerezni, vagyis mintegy 200 milliárd euróra tudja növelni bruttó hazai termékét (GDP). A miniszter megfogalmazása szerint ennek eléréséhez évi 5-6 százalékos növekedési ütem elegendő.
“Ez ma a képzelet játékának tűnik” – mondta Matolcsy György a külképviseletek gazdasági szakemberei előtt, de kiemelte, hogy mindent meg kell tenni ezért a célért, amelynek elérése nem is lehetetlen. Példaként említette a szomszédos Ausztriát, amelynek éves bruttó hazai terméke (GDP) 290 milliárd euróra rúg.
A GDP megkétszerezéséhez Matolcsy György szavai szerint további államadósság-csökkentésre, emellett olyan munka alapú gazdaságra van szükség, amely nem a pénzügyi szolgáltatásokat, hanem az ipart és a termelést helyezi előtérbe. Hozzáfűzte: 2008 után egy olyan új korszakban vagyunk, ahol az nyer, aki gyorsan átáll megtakarítás és beruházás alapú gazdaságra.
Kifejtette, hogy ebben az új korszakban már nincs egységes gazdaság: a magyar gazdaság egyrészt betagozódott a globális gazdaságba, a régiós integrációban jelenlévő gazdaságba, harmadrészt pedig Magyarországon kialakult egy helyi, sokszor közmunkára épülő gazdaság is.
Matolcsy György kiemelte: Magyarországnak szövetségi csoportokat, hálókat kell kialakítania, és gazdasági, politikai, pénzügyi, külgazdasági tekintetben egyensúlyt kell teremtenie nyugat és kelet, illetve az Európai Unión belüli és kívüli gazdasági kapcsolatokban.
Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek megalapozásához a kormány immár helyreállította a magyar állam pénzügyeit, az államháztartás egészségessé vált; ez alapozza meg a növekedést és a foglalkoztatás bővítését – jelezte Matolcsy György. A gazdasági miniszter szólt arról is, hogy Magyarország a közmunka terén szép eredményeket ért el, ugyanakkor mostantól az üzleti szektor munkahelybővítésére kell koncentrálni.
A keleti nyitás keretében Magyarország “exportoffenzívát” indít a többi között Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Korea, Indonézia, India, Közel-Kelet és Afrika felé, mert ezekről a területekről tud többletpiacokra és így növekedésre szert tenni – ismertette a miniszter, hozzáfűzve, hogy ehhez – legfőképpen a munkaerőköltségek, és az adórendszer területén – növelni kell az ország versenyképességét.
A miniszter szerint a keleti nyitás során “kis résekben kell nagyra nőni“, vagyis azt kell megnézni, hol vannak azok a minőségi szolgáltatások, termékek, amelyek exportjából a magyar gazdaság nagyot tud nőni.
Matolcsy György szólt arról is, hogy a nyugati piacok megtartására, és lehetőség szerinti bővítésére is koncentrálni kell, emellett, mivel a Kárpát-medence és Közép-Európa “a mi igazi közeli családunk“, ide is kell összpontosítani, főként mert a kis- és közepes vállalkozásoknak is itt vannak nagyobb lehetőségei.
