Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért nyílt pályázatot hirdetett a jogállami értékek filmes, közérthető bemutatására. A pályázók közt voltak gyakorlott és „az utcáról besétált” alkotók is. A győztesek jutalma az volt, hogy filmterveiket az Open Socitey Foundations anyagi támogatásával megvalósíthatták.
A zsűri tagjai Báron György rendező, Majtényi László az Eötvös Intézet munkatársa, Mészáros Antónia televíziós újságíró és Török Ferenc rendező nem csupán bírálói, de a forgatás során segítői is voltak a nyerteseknek.
Tóth Barnabás A mérleg nyelve című kisfilmje a tavaly december 10. óta az MTV-ből elbocsájtott dolgozókkal vállalt szolidaritást. Majtényi László szerint a történet tipikusan kelet-európai, hiszen senki nem állt be a sztrájkolók mögé morális okokból, csakis, amikor már őt is kirúgták. Pedig a végén mindenkit kirúgtak.
Simonyi Balázs Front Office című kisfilmje, Tímár Magdi és Szabó Éva Predatórium című animációja a munkavállalás és az állásinterjúk megaláztatásairól szól. Az első történetben Fenyő Iván is szerepet vállalt. Simonyi Balázs emlékeztetett arra, hogy valahol mindenki lehet kisebbségi. Kiemelte még, hogy a művészeti termékeket mindenki számára ingyen elérhetővé kellene tenni.
A még gimnazista Schvarcz Fruzsina Ne hagyd magad elnémítani! című története a diktátorok világát mutatja be. „Engem kifejezetten aggasztana, ha nem lennének ilyen tizenhét évesek, mint Schvarcz Fruzsina” – mondta Mészáros Antónia. A filmben bemutatott diktátorokat lassan a jelenből is kezdjük megismerni, vélte Báron György.
A jogállam nem szerencsejáték (Fatér Anna, Sipos Dániel, Vargha Bálint) című alkotás vetítése után a Sipos Dániel elmesélte, hogy alig találtak megfelelő helyszínt a forgatásra, mert amikor az illetékesek meghallották, hogy a film a jogállamról fog szólni, megijedtek és nem adtak engedélyt. Ekkor Majtényi László hangosan felröhögött, majd később újra kiemelte, hogy ezek szerint a közintézményeinkben nincs jogállamiság. Török szerint ez az alkotás emblematikus történet. Bármikor kerülhetünk ilyen kiszámíthatatlan helyzetbe, mint a film hőse. Gondoljunk csak egy útlevél meghosszabbítására, egy adóbevallás benyújtására.
A szabadság kézzel fogható (Borsody István, Boris Virág, Horváth Eszter alkotása) című animáció a közösségi média erejére hívta fel a figyelmet. Majtényi László szerint „a magyar társadalom kevésbé képes katarzisra, a cigánygyilkosságokat gyakorlatilag egy vállrándítással vette tudomásul.” Báron szerint mégis szerencse, hogy a Facebook , a Twitter és a YouTube nem tiltható be.
Minél erősebb egy országban a hivatalos nyomás, annál inkább ezekhez fordulnak az emberek. Török azért kajánul még hozzátette, hogy Kínában már betiltották a Facebook-ot és a Youtube-ot, tehát mi mégiscsak szabadságban élünk. Mészáros Antónia szerint sem ezen médiáktól tör ki a „magyar tavasz”, de az tény, hogy egy egyszerűen megfogalmazott slusszpoén nagyobb hatást tud elérni a közösségi oldalakon, mint a bonyolultan megfogalmazott értekezések és beszámolók.
A beszélgetés végén Winkler Nóra éppen ezért mindenkit arra kért, hogy amint megtalálják a YouTubon a filmeket, azonnal kezdjék megosztani.
