A héten már másodszor volt a kormányszóvivői tájékoztató vendége az oktatási államtitkár. Míg kedden, mint mondta, „végre jó hírekről tudott beszámolni”, és a felsőoktatási keretszámok januári sikertelen meghatározása után korrigált államilag támogatott helyekről és a mindennapos testnevelés bevezetéséről beszélt, addig csütörtökön a közoktatási átalakítások egyik legfontosabb elemét jelentette be.
A közoktatási intézmények – az óvodák kivételével – 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek, s ennek feladatait a humántárca felügyelete alatt létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek. A fenntartói feladatok átvételével a kormány – szándéka szerint – felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségeiből adódtak, nagyobb biztonságot nyújt gyereknek, pedagógusnak, szülőnek egyaránt, mivel kiszámítható és kiegyensúlyozott feltételeket teremt. E cél megvalósulását – mint többször írtuk – több szakember, a szakszervezetek, a települési önkormányzatok és kormánypárti oktatáspolitikusok is erős kétellyel szemlélik.
“Akkora munkaszervezet, mint ami itt létrejön, nem volt évtizedek óta Magyarországon. Több ezer fős – megyei, járási – apparátus, 160 ezer fős alkalmazotti létszám, 7-800 milliárdos költségvetés – ilyen számokkal írható le a leendő közoktatás. A MÁV-nak 35-38 ezer fő munkavállalója van, ez tehát négy MÁV-nyi szervezet” – mondta lapunknak korábban a felállítandó gigahivatalról Pokorni Zoltán, aki azt is megjegyzete, ennek sikeres vagy kudarcos kialakítása, működése akár el is döntheti a 2014-es választást.
A valószínűleg Klebelserg Kunóról elnevezett hivatalhoz tartozik majd a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkáltatói joga, a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás, valamint a taneszközellátás támogatása. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: nem az iskolák államosításáról van szó, csak az állami felelősségvállalás növeléséről. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint.
Hoffmann Rózsa kiemelte: főszabályként a háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, s erről nyilatkozik, átveheti a feladatot. A háromezernél magasabb lélekszámú falvak, városok is nyilatkozhatnak arról, hogy tudják-e fedezni a vagyonnal együtt járó kiadásokat. Ha nem, a központi költségvetés ebben az esetben is átvállalja a terheket.
Fotó: Neményi Márton
Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: az iskola az állami fenntartás mellett is a helyi közösségé marad. Az önkormányzatok tulajdonosai maradnak a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak, és finanszírozzák a vagyon működtetéséhez kötődő munkavállalók, alkalmazottak bérét, juttatásait – fejtette ki.
Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a központ létrehozása több száz millió forintos költséggel jár, de ez megtérül a későbbiekben, és ezt követően további többletforrásokra már nem lesz szükség. Hozzátette: az önkormányzatoknál jelenleg mintegy kétezren, a megyei központoknál pedig közel ezren foglalkoznak oktatásirányítási kérdésekkel, ők átkerülnek a járási hivatalokhoz.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a fenntartóváltás a gyermekek, pedagógusok számára a mindennapokban ne okozzon fennakadást.
