Súlyos problémát okozhat, és veszélyezteti a sürgősségi betegellátást a július elsején debütáló egészségügyi struktúra, ha a háziorvosok nem kapnak időben megfelelő tájékoztatást – mondta el lapunk megkeresésére Komáromi Zoltán háziorvos. Bár Szócska Miklós egészségügyi államtitkár múlt vasárnap az m1 A lényeg című műsorában azt mondta: e héttől kezdődően az államtitkárság is tájékoztatást küld a háziorvosoknak arról, hogy a területükön mely ellátási típusért melyik intézmény felel, Komáromi doktor azt állítja, a mai napig nem kapott semmifajta információt az ellátási szabályokról. Ez főképp azokban a kistérségekben jelenthet problémát, ahol az ott lévő városi kórház profilja módosul. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az orvosok – információhiány miatt – nem fogják tudni, hétfőtől hova, melyik intézménybe kell küldeniük a betegeiket – hívta fel a figyelmet.
A szakember szerint a strukturális átalakítás egyik legnagyobb hibája, hogy kidolgozásakor nem a betegek, illetve az őket ellátó háziorvosok szempontját vették figyelembe, hanem a jelenleg hozzáférhető intézményekre fókuszáltak. „Például az ÁNTSZ honlapján is megtekinthető új területi ellátási kötelezettség (TEK) nem azt határozza meg, hogy egy tizenkettedik kerületi pácienst hova küldhetek tovább, hanem hogy egy adott intézmény honnan fogad beteget. Súlyos perceket vehet igénybe, amíg az orvosok a számítógép előtt ülve kibogarásszák majd, hogy a kerületükből mely kórházakba irányíthatnak betegeket. Sürgősségi szituáció esetén ez akár végzetes is lehet” – magyarázza Komáromi.
A háziorvos szerint ez pont annyira logikátlan és problémás, mint ha a mozik keresője nem szűrne filmcím alapján, és a szórakozásra vágyóknak végig kellene nézniük az összes mozi műsorát, hogy megtudják, hol játsszák az adott filmet.
Komáromi azt mondja, az elkövetkező hónapokban fog eldőlni, a gyakorlatban tartható-e az új rendszer, az már azonban most biztos, hogy a tájékoztatást legalább két hónappal ezelőtt meg kellett volna kezdenie a szaktárcának. Ráadásul a nyári szabadságolások miatt – a háziorvosok szempontjából – a lehető legrosszabbkor indították útjára a strukturális változást.
Káosz fenyeget?
Az egészségügyi intézmények mostanra megkapták az Országos Tisztiorvosi Hivatal határozatát, amelyben leírják, hogy mely szakmák milyen ágyszámmal és milyen progresszivitási szinten működnek. Csakhogy: a szakma még adós maradt néhány konkrét definícióval, amelyekben meghatározzák, hogy az egyes szintek pontosan milyen ellátásokat takarnak, és milyen betegséggel hová kell küldeni a beteget. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) feladata, hogy a szakmakódok mögé besorolja az egyes ellátásokat, ez azonban egyelőre még nem történt meg. Pedig enélkül nehezen értelmezhető az ellátási kötelezettség besorolása.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor azt mondja: ha a háziorvosokon múlik, akkor az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben. „Azoknak a betegeknek az esetében lesz káosz, akik eddig is kikerülték a háziorvost, és saját kezdeményezésből, ismeretségek révén próbáltak ellátáshoz jutni. A beavatkozások besorolásának hiánya háziorvosi szempontból nem jelent problémát, a magasabb ellátási szintekre ugyanis jellemzően intézetközi betegirányítással kerül a beteg” – tette hozzá.
Szerinte az új struktúra vidéken, elsősorban a funkcióváltó intézmények miatt, kevésbé eredményez változásokat. A Budapesten és a főváros vonzáskörzetében lévő “intézményrengetegben” viszont már nem lesz ilyen könnyű a helyzet – mondta a Fakoosz elnöke, aki aggályosnak tartja a fővárosban és környékén lévő túlzott kapacitást.
Teljes tanácstalanság
A Napi Gazdaság információi szerint az intézményekben teljes a tanácstalanság az átállással kapcsolatban. Van, ahol már most elutasítják a betegeket, máshol pénzt kérnek a területen kívüliektől, megint máshol úgy gondolják, az új területi ellátási kötelezettségről (TEK) szóló határozat betarthatatlan, ezért az eddigi gyakorlatot folytatják.
A lap által megkérdezett egészségügyi szakértő szerint az ágyszámcsökkentés 5−8 milliárdos megtakarítással jár majd. „A megszűnő aktív ágyakon eddig ellátott betegek kereshetnek új kórházat − a megszüntetett egységek orvosai, nővérei, dolgozói viszont aligha. Ha a tovább működő kórházak mindenkit átvesznek, akkor a bérköltség miatt egy fillérjük sem marad az új betegek ellátására, sőt: a több beteget arányaiban kevesebb pénzből kellene ellátniuk. Azaz az az érdekük, hogy csak pénz érkezzen hozzájuk, új dolgozó vagy beteg semmiképpen” − mutatott rá Poller Imre.
Évtizedekkel lemaradtunk
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében kiemelte: oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy nem lesz lefedetlen térség az országban. Csaknem 44 400 jelenlegi aktív ágynak alig több mint az öt százaléka, hozzávetőleg 2500 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az átalakítás 15 intézményt érint markánsan, ezek közül 9 kórházban szűnik meg az aktív ellátás, de egyetlen kórházat sem kell bezárni. Szó sincs arról, hogy kórházat törölnek le a térképről vagy ellátást vennének ki a rendszerből – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hozzátette: nem egyik napról a másikra alakul át a rendszer. Ahol megszűnik egy bizonyos ellátás, ott is lesz átmeneti idő, amely alatt az ott lévő, illetve oda irányított betegeket ellátják majd. Kiemelte: július elsejétől a gyakorlatban is elkezdődik az átalakítás, és folyamatos fejlesztésekre lesz szükség, évtizedek kellenek ugyanis még ahhoz, hogy az egészségügy területén Magyarország felzárkózzon Európához.
