A matematika történetének alaptanulmányaiként számon tartott művek közül több mint negyvenet mutattak be az akadémia gyűjteményeiből. A kedden megnyílt, július 10-ig látogatható kiállításon a XIV. század eleje és a XVIII. század vége között született kéziratok és nyomtatványok tekinthetők meg.
A tárlat keretében július 4-én mutatják be Kopernikusz Az égi pályák körforgásairól címen ismert korszakalkotó művének egyetlen létező kéziratát. A csillagász ebben ismertette heliocentrikus világmodelljét: “megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet”.
A kiállítás legrégebbi példánya Eukleidész Elemek című kézirata, de megtekinthetők olyan egyedi darabok is, mint Luca Pacioli a velencei könyvvezetés technikáját részletező Summa de Arithmetica Geometria Proportioni et Proportionalita című írása. A helyi egyetem történetére utalnak a lengyel matematikusok művei és megtalálhatók Kepler János, illetve Gottfried Wilhelm Leibniz alkotásai is.
Az egyedi történelmi áttekintéssel az egyetem a kis-lengyelországi vajdaságban 2012-ben ünnepelt matematika évének keretében a hétfőn kezdődő VI. Európai Matematikai Kongresszust (6ecm.pl) harangozza be. A tanácskozáson a szegedi tudományegyetem is képviselteti magát.
