Nemrég egy felsőoktatásról szóló beszélgetésen hangzott el példaként, hogy a fiatal diplomás elvándorlás, bár aggasztó mértékben erősödik Magyarországon is, még „gyerekcipőben jár” ahhoz képest, ami például Bulgáriában tapasztalható. Setényi János oktatáskutató, minőségbiztosítási auditor elmondta, többször dolgozott szakértőként a balkáni országban és az az általános tapasztalata, hogy ott már nem lehet találkozni első kategóriás értelmiségiekkel. „A kivándorlás döbbenetes nyomait lehet látni. Akik leülnek tárgyalni, bármilyen szinten, azok kedves, aranyos emberek, de láthatóan egy c2-es csapat tagjai. Elmentek a jó képességű emberek, az egész országban képességproblémákba botlik az ember.”
Az utóbbi 20 évben egymillió ember hagyta el a most mintegy 7,5 millió lakosú Bulgáriát, köztük 2-300 ezer fiatal, jól képzett, több nyelven beszélő értelmiségi. Megtörtént ott is a generációváltás, de az előző vezetőket gyenge képességű emberek váltották.
Milanov Viktor bolgár származású újságíró lapunknak megerősítette, hogy mára a Fekete-tengerparti ország a világ leggyorsabban fogyatkozó lakosságú állama. Ebben az elképesztő mértékű elvándorlás mellett a demográfiai mutatók is közrejátszanak. A bolgár kormányok ugyanis miközben a gazdaság stabilizálását általában fontosnak tartják, a szociális válság megoldására nem fordítanak energiákat.
Elfogy a lakosság? (A kép illusztráció!)
Fotó: Neményi Márton
Az elsősorban Nyugat-Európába irányuló bolgár elvándorlás oka elsősorban a magas munkanélküliség és az alacsony reálbérszint. A fiatalok alig kapnak munkát (pedig az unióban itt a legmagasabb a szakképzett munkaerő hiánya), és ha kapnak is, a bérből nem tudnak megélni. Nem véletlen, hogy aki tud, Németországba, Angliába vagy más országba költözik. Másrészt a zavaros politikai-gazdasági viszonyok is sokakat elriasztanak az országból.
Milanov emlékeztetett arra, hogy Bojko Boriszov miniszterelnök június elején több munkavállalói szindikátussal egyezett meg arról, hogy 2013-ban minimum 22 ezer munkakezdő fiatalt juttatnak álláshoz a magánszektorban. Hogy ez mennyit segít majd a fiatalok elvándorlásában, az majd kiderül, mindenestre ma a 16-29 év közötti fiatalok között a munkanélküliek száma meghaladja a 330 ezret. A Kitekintő újságírója nem optimista, szerinte nem látszik megoldás arra, hogy megálljon a negatív trend, úgy véli, a belpolitikai csatározások még erősíthetik is a folyamatot.
Minden kivándorlónak fáj ez a szörnyű folyamat – állítja Setényi János. A Nyugaton élő bolgárok jó része sikeres, jó helyen dolgozik, de sokan fenntartják lakásukat Szófiában. Amikor esetleg visszamennek, nem bírják az ottani viszonyokat, a leromlott, szerencsétlen országot, egy idő után eladják a lakást, és onnantól már fel sem merül, hogy hazatelepülnének.
Az elvándorlás Magyarországon is elindult, és egyre gyorsul. Jelenleg évi 40-50 ezer – elsősorban fiatal – honfitársunk hagyja itt az országot. Setényi János szerint ennek a megduplázódása már egy olyan kritikus küszöb lenne, ami könnyen a bolgár vagy a lengyel utat jelöli ki. Az OktpolCafé társszerzőjeként is ismert szakember szerint ugyanis ez a két forgatókönyv van, a lengyel és a bolgár. A lengyel fiatalok kimentek, kimennek pénzt keresni, aztán visszatérnek a szülőföldjükre, és ott élik le az életüket. A bolgár modell viszont azt mutatja, hogy a politikai, kulturális, társadalmi viszonyok annyira leromlottak az anyaországban, hogy nem mennek haza az emigránsok, nem bírják a butaságot, a korrupciót, a koszt.
Főleg a fiatalok lépnek le
Fotó: Neményi Márton
Magyarországon ma inkább a bolgár forgatókönyv, a fokozatos leromlás játszódik le – véli Setényi –, de egy sokkal magasabb szintről, mint Bulgáriában. Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz belőle. De míg Bulgáriából jellemzően a diplomások, Romániából, Lengyelországból a munkásemberek vándoroltak ki, addig nálunk most már az érettségizettek is elindultak. És aki kinti egyetemen tanul, ott szerez barátokat, ott alapít családot, az nemigen jön többé haza. Mint többször megírtuk, a magyar felsőoktatási rendelkezések nyomán idén több mint 30 ezerrel kevesebb fiatal adta be jelentkezését az egyetemekre, s bár pontos adatokat nem lehet még tudni, de az biztos, hogy közülük sokan a tanulmányaikat valamelyik nyugati országban folytatják.
Egy nemrég készült felmérés szerint minden második magyar fiatal azt tervezi, hogy hosszabb vagy rövidebb időre kivándorol. E vágyak persze nem biztos, hogy teljesülnek is, de tény, hogy ma már jóval egyszerűbb egy fiatalnak kimenni külföldre, ott megszerveznie a megélhetését. Egyrészt, ha lassan is, de nő a fiatalok nyelvismerete, másrészt ma már sokaknak vannak kinti ismerősei, akikkel az interneten könnyen tudnak itthonról is kommunikálni. Ők megkönnyíthetik az ismerősök kitelepülését.
A magyar állam tehetne a fiatalok kivándorlása ellen: egy vonzó, perspektivikus országot kellene építenie, ahol a fiatalok tanulhatnak, dolgozhatnak, és megfelelő életszínvonalat teremthetnek maguknak.
