A parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal azután döntött erről, hogy az ellenzéki párt átlagosan 135 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet.
A népszavazás kiírását az LMP mellett az MSZP és a Demokratikus Koalíció független képviselői támogatták minden esetben, a tankötelezettség korhatárának fenntartásánál viszont a fideszes Pokorni Zoltán, korábbi oktatási miniszter is mellette szavazott. A Jobbik-frakció viszont ennél a kérdésnél nemmel voksolt, a többinél tartózkodott. Szintén tartózkodó szavazatokat adott le mind a négy kérdésnél Font Sándor (Fidesz).
Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.
Az LMP kampányértékelő bizottságának az MTI birtokába került értékelése szerint kudarccal végződött a párt népszavazási kampánya, mert nem sikerült elérni a referendum kiírását. Csiba Katalin szóvivő erre úgy reagált: a párt nem éli meg kudarcként a népszavazási kezdeményezést, annak egyik pozitívuma ugyanis szerintük, hogy az LMP növelni tudta népszerűségét. Az alaptörvény alapján a parlamentnek legalább 200 ezer választó kezdeményezésére kell országos népszavazást elrendelnie. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár támogatásával a parlament saját hatáskörében dönthet a népszavazás kiírásáról.
A Lehet Más a Politika szerint az, hogy a kormánypártok nem támogatták az LMP népszavazási kezdeményezésének kiírását, azt jelenti, hogy a kormány nem mer a választók szemébe nézni – mondta Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a hétfői döntés után az MTI-nek.
A frakcióvezető-helyettes a döntésre reagálva azt mondta, a referendum kiváló alkalom lett volna arra, hogy legalább utólag lefolytassák azt a társadalmi vitát, amit a kormányoldalnak a választások előtt kellett volna megtartania. A politikus hozzátette: “a Fidesz nem kért és nem kapott arra felhatalmazást a magyar választóktól arra, hogy a megszorításokra és a munkavállalói jogok leépítésére alapozza gazdaságpolitikáját”. Karácsony Gergely kijelentette, ezért a kormány oktatási és munkaerőpiaci lépéseinek nincs is valós társadalmi támogatottsága.
A frakcióvezető-helyettes annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormányoldal egyetlen érdemi kifogása a referendum költségeiről szólt. Hozzátette, hogy eközben viszont az eddigi nemzeti konzultációkra, valamint az azok kampányaira fordított összeg nagyjából megfelel egy országos népszavazás költségeinek.
A kormány nem akar valódi konzultációt, helyette “álkérdésekkel” akarja azt a látszatott kelteni, hogy kíváncsi az állampolgárok véleményére, pedig valójában csak az állampolgárok személyes adatai érdeklik – jelentette ki a politikus.
