Csaknem egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát, tízből három magyar ember pedig idegen fennhatóság alá került. A történelmi veszteségek közepette azonban felismertük, egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg – fogalmazott az Országgyűlés elnöke megemlékező beszédében a nemzeti összetartozás napján a parlamentben hétfőn.
Kövér László hozzátette, a szellemi honvédelem feladata ma, hogy közösségek építésével megőrizze a nemzet szellemi létét. Öntudatos európaiak is csak akkor lehetünk, ha öntudatos magyarok vagyunk. Ez a nap mindazoké, akik úgy gondolják, mindenekelőtt magyaroknak kell lennünk, és csak utána jobboldaliaknak, baloldaliaknak, konzervatívoknak vagy liberálisoknak; azoké, akik úgy gondolják, nincs határon inneni vagy túli magyar, csak magyar ember van.
Minden magyar ember felelős minden magyar emberért – zárta parlamenti beszédét a házelnök.
Semjén: az összetartozás a közös jövőnk
A kereszténydemokrata politikus a nemzeti összetartozás napja ifjúsági programjainak megnyitóján, a fővárosi Magyarság Házában kijelentette: a megemlékezések és a visszatekintések látszólag a múlttal foglalkoznak, de a küldetésük valójában nem az, hogy keseregjenek a múlton, és nem is csak annyi, hogy megismerjék a valódi, meg nem hamisított történelmet, hanem az, hogy a magyar megmaradást szolgálják.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: a Határtalanul program keretében 15 ezer diáknak nyílik lehetősége, hogy külhoni magyarlakta területre látogasson, és így élő kapcsolat alakulhasson ki az egyetemes magyarság között az egész Kárpát-medencében.
Mi is ez?
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött, az országot brutálisan megcsonkító trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a nemzeti összetartozás napja.
Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Zászlófelvonás, faültetés, színházi előadás
Zászlófelvonással indult a hétfő a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz, a határainkon innen és túlról érkező gyerek. Az elcsatolt országrészekből érkezett tanulók többsége népviseletbe öltözött.
Délután fél öt, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontja után elültetik az összetartozás almafáit Szarvason, “Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A nagyközönség októbertől láthatja a darabot.
MSZP: nem
A szocialisták nem vesznek részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezésen az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének elején.
Mesterházy Attila pártelnök szerint elutasítják a kormány képmutatását, hazug és történelmet meghamisító politikáját, amely “a trianoni tragédiát és a Horthy-rendszer iránti nosztalgia felélesztését a nemzeti összetartozás jelszavával, a nemzet megosztására használja fel”.
Áder: önvizsgálat nélkül nem megy
A köztársasági elnök szerint Trianon vesztesége és fájdalma örökké a miénk marad. Ugyanakkor a békediktátum évfordulója kapcsán meg kell kérdeznünk magunktól: vajon mindig méltányosak voltunk-e más népekkel?
Ha kíváncsi az államfő üzenetére, kattitnson a részletekért!
