Így tiltakoznak egy olyan országgal, Szlovákiával szemben, ahol 82 magyar településen még mindig nem engedték kihelyezni a magyar feliratokat – állítják a helyi alapszervezet képviselői. Tóth Péter, a párt helyi szervezetének vezetője elmondta: a ragasztással egy történelmi hamisítást is megakadályoztak, mivel Osztróvszky József, leszármazottai szerint nem szlovák, hanem lengyel származású.
Szegeden egyébként a kutatások szerint már a 18. században több száz szlovák élt, a helyi kisebbségi önkormányzat pedig történeti tényekkel igazolta, hogy a volt polgármester családja Pozsony környékéről települt a városba.
A történet előzménye, hogy a Szegedi Szlovák Önkormányzat elnöke azt kezdeményezte az önkormányzatnál: a városban lévő Nemzetiségek Háza – ahol további héttel együtt a szlovák önkormányzat is működik – két utcafronti oldalára a már meglévő magyar nyelvű utcanévtáblák mellé, saját zsebükből finanszírozva, hadd rakjanak ki szlovák nyelvű utcanévtáblákat is, emellett szintén kerüljön egy szlovák magyarázó tábla az egyik utcánál lévő általános iskola homlokzatára, arra való tekintettel, hogy ott van a nemzetiségi szavazókör.
Más nemzetiségi vagy kisebbségi önkormányzattól eddig még soha nem érkezett ilyen kérés. Az illetékes fórumok, a városi közgyűlés, illetve az önkormányzat kulturális bizottsága a nemzetiségek jogairól szóló tavalyi törvényre hivatkozva elfogadta a szlovákok kérését. A jogszabály egyik bekezdéseben többek közt ugyanis az áll: a nemzetiségi önkormányzatok „közügyeik intézése érdekében” jogosultak az állami és önkormányzati szerveknél eljárás kezdeményezésére és javaslattételre. Így a Nemzetiségek Háza Osztróvszky és Teleki utcai oldalára, valamint az iskola Osztróvszky utca felőli homlokzatára vélhetően kikerül az utcák neve szlovákul is, imigyen: „Ulica Osztróvszkeho” és „Ulica Telekiho,” már ha lecsillapodnak a kedélyek. Úgy tűnik, a Jobbik most látta elérkezettnek az időt, hogy beváltsa fenyegetését.
