A legélhetőbb város Magyarországon – egy friss felmérés szerint – Szolnok. Hogy miért? Nos, az kissé bonyolult, de a lényeg, hogy a városvezetés által eltervezett fejlesztések nagy része megvalósult az elmúlt években. Felépült többek között a Tiszavirág híd, javul a közlekedés, kiemelt szempont a környezetvédelem és a sokrétű a kulturális élet. A felmérés szerint. A helyiek kicsit másképp látják.
A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a felmérés készítői rengeteg különböző tényezőt vettek figyelembe a kutatásnál. A végeredmény sommázva: hatékony az együttműködés a gazdasági élet szereplői és a város vezetői között, a helyi oktatási intézmények a piaci igényekhez alakítják a képzéseket és javult a közbiztonság is, hála az egyre szaporodó köztéri kameráknak és a helyi lakosok által is működtetett polgárőrségnek. A 74 500 fős városban a felmérés következtetése szerint „meglepően alacsony”, 991 fő az egy éven túl nyilvántartott tartós álláskeresők száma.
Tiszavirág, élet
A belvárosban a főtér közelében sétálgatva valóban feltűnő a rengeteg frissnek tűnő és ízléses köztéri szobor, szökőkút, biciklitároló. Az utcák egyértelműen európai város benyomását keltik. Az újonnan épített Tiszavirág híd tényleg a percéletű vízirovar alakját formázza és hasonlóképpen látványos szökőkúttal díszített térben végződik.
A Tüv Rheiland felmérése szerint a városvezetés 2006-ban megkezdett stratégiájának köszönhetően számos fejlesztési projekt valósult meg, egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosító programoktól kezdve az intelligens buszmegállón keresztül – az állomáson gépi hang közli a következő busz érkezését – egészen a változatos kulturális programokig.
A szolnoki utcákon sétáló embereket kérdezve azért lassan árnyalódik a kép. Bár a felmérést közösen jegyző Tüv Rheiland és a CSR Hungary vezetői által tartott sajtótájékoztatón sem hangzott el, hogy tökéletes városról lenne szó, a helyiek szerint Szolnok kifejezetten szegény, kevés munkalehetőséggel. A szociális problémákat sem nyelte el a föld. Munkanélküliek és dolgozók is egyetértettek abban, nehéz munkát kapni a városban.
Szolnok épül
Már a sajtótájékoztatón elhangzott egy „a cigány értelmiséget egyébként szerető” hölgy szájából a kérdés, hogy bizony a bűnözéssel hogy áll a város, „hiszen ott is hasonló a probléma, mint nálunk a nyolcadik kerületben”. Kállai Mária alpolgármester a kérdésre válaszolva elmondta, a bűnözés túlnyomó részét vagyonellenes (tehát nem életellenes) bűncselekmények adják, a helyi cigányság tagjai pedig aktív részesei a kulturális életnek. A város Megavers elnevezésű versmondó versenyét is egy helyi cigány gyermek nyerte és Filegauf Benedek Csak a szél című filmjének főszereplője is szolnoki.
Ha már így szóba került, mi sem hagytuk érintetlenül a témát. Ellátogattunk a városban „na oda ne” terepként emlegetett Motor utcai cigánytelepre, hiszen az itteniek is az ország legélhetőbb városában élnek. A helyiek először a munkahiányról beszéltek és arról, hogy az állam magukra hagyta őket. Kamera elé nem nagyon akart állni senki.
Rövidesen kiderült ugyanakkor, hogy a lepusztult telep omladozó házait a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia részeként működő Bizalom és Munka program keretében maguk a helyi romák újítják fel, teszik élhetővé a program által közvetített szakemberek és a rendelkezésre bocsátott építőanyag segítségével. A programban részt vevő egyik helyi azt mondta, örül, hogy a családjában generációk óta tartó szegénység után végre esélyt kap arra, hogy élhető körülményeket teremtsen saját kezével. „Olyan, ez mintha hirtelen a Rózsadombra költöznék”. A programból kimaradó utcarész lakói – nem meglepően – inkább elégedetlenek, a legtöbb helyen se áram, se vezetékes víz, se hulladékszállítás.
A legélhetőbb város címet a felmérés szerint kiérdemlő Szolnok mindenesetre most egy ideig reflektorfénybe került. Ez mindenképpen lehetőség a turizmus fellendítésére, a fennálló problémák javítására és a pozitív változások szerénytelen reklámjára. A második helyezett Zalaegerszeg és Debrecen pedig pedálozhat.
