A két éve történt kormányalakítás óta jelentősen csökkent a Fidesz-KDNP tábora és számottevően növekedett a választani nem tudó vagy nem akaró szavazók aránya. A Tárki Társadalomkutatási Intézet májusi pártpreferencia-kutatása megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága májusra lényegében az MSZP szintjére csökkent, az elmúlt két év során az MSZP táborának mérete pedig folyamatosan ingadozott, majd fél éve kis mértékben nőtt; a Jobbiké a kezdeti növekedés után stagnál, s az LMP támogatottsága a parlamenti küszöb körül alakul.
Az ezer, 18 évesnél idősebb ember május 17-22. közötti megkérdezésén alapuló, életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatás alapján májusban folytatódtak az utóbbi hónapokat jellemző trendek, miszerint folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP szavazótábora és ezzel párhuzamosan nő a bizonytalanoké, tehát azoké, akik passzivitásba vonulnak.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt.
Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.
Kutatásaik alapján a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 9 százalék után májusban 11 százalékon áll, míg a pártválasztók között az előző havi kiugróan alacsony 16-ról 21 százalékra nőtt. Az LMP a teljes népességen belül az elmúlt egy hónapban változatlanul 5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében pedig az áprilisi 10 százalék után 11 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció tábora a teljes népességen belül 3-ról 2 százalékra, a pártválasztók körében 6-ról 4 százalékra csökkent.
