A belügyminiszter közölte: “újjá akarják alkotni a 112-es hívórendszert”, mert szerinte annak kapcsolási rendszerével gondok vannak. Pintér Sándor azt mondta, egy “vadonatúj rendszert” szeretnének kiépíteni, központi telefonfogadó állomásokkal. Közölte, már a hívásközpontban eldőlne, hogy az adott baleset, vagy más esemény mind a három területet érinti-e, és e döntés alapján indítanák az egységeket a helyszínre.
A belügyminiszter előadásában arról is beszélt, elképzelhető, hogy a jövőben – jogszabálymódosítás után – az önkormányzatok által foglalkoztatott mezőőrök, halőrök, vadőrök és természetőrök többletjogosítványokat kapnának, hogy segítségükkel a településeken tovább erősödjön a közrend és a közbiztonság. Pintér Sándor arra hívta fel a figyelmet, az önkormányzati őrök ma nem állíthatnak meg, illetve ellenőrizhetnek egy gépkocsit, hogy abban van-e lopott termény, és nem is állíthatnak elő senkit a rendőrségre. A tárcavezető azt hangoztatta, újra kell gondolni a kérdést, és el kell dönteni: vagy ne alkalmazzanak ilyen őröket, vagy ha alkalmaznak, akkor adják meg nekik azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel el is tudják látni a feladatukat.
Pintér Sándor beszámolójában a rendvédelmi területen belső ellenőrzéseket végző Nemzeti Védelmi Szolgálat eddigi tevékenységét is értékelte, és arról beszélt, a rendőrök ellenőrzése során azt tapasztalták, hogy kevés kollégájuk “bicsaklott meg”, például, amikor egy talált táska útját, az abban lévő értékek kezelését követték végig. Hozzátette, az ellenőrzések során azok kerültek ki a hivatásos állomány tagjai közül, akik már eleve, a “lelkükből” sem tartoztak oda. A belügyminiszter elmondta azt is, szeretnék, ha a védelmi szolgálat a későbbiekben ellenőrizhetné “a bizonyos gazdasági döntéseket meghozó” kormánytisztviselőket is. Jelezte, ezt a közbeszerzések elbírálásában részt vevő személyeknél, illetve testületeknél tartaná indokoltnak, azokban az esetekben, amikor milliárdokról hoznak döntéseket. Úgy fogalmazott, így tudnák biztosítani ezeknek az embereknek, illetve testületeknek az “érinthetetlenségét”.
Az építésügyről szólva pedig arra emlékeztetett, hogy eddig mintegy 120 magyar szabványt helyeztek hatályon kívül, mert “gyakorlati értelmük” ma már nem volt. Elmondta azt is, egyszerűsítettek eljárási szabályokat is, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a megmaradó szabályok betartását “kőkeményen” meg fogják követelni. Így például egy ezer-kétezer négyzetméteres túlépítésnél ne számítson senki se arra a későbbiekben, hogy néhány millió forint befizetése után fennmaradási engedélyt kaphat.
