Szeged új, ultramodern kulturális központja, mely leginkább a fővárosi Csodák Palotájához hasonlít, a diákokat a tudománnyal hivatott összekapcsolni. A szegediek szavazhattak is a készülő centrum nevére, amely így először az Agóra elnevezést kapta, utalva a görög demokrácia közösségi terére, az akkori piacra, amely kulturális események színhelye is volt.
Az újabb forduló egy szegedi vonatkozással bővítette ki az intézmény nevét, hiszen a 75 évvel ezelőtt Nobel-díjjal kitüntetett tudós nevét viseli majd az intézmény az Agóra elnevezés mellett.
A beruházás egyébként jórészt uniós pályázati forrásból zajlik, összesen több mint kétmilliárd forintba kerül, ebből az önkormányzat csaknem négyszázmilliós önrészt vállalt. Az Agóra program szorosan kapcsolódik a szegedi belváros rehabilitációjához, és célja Szeged versenyképességének növelése a kulturális alapú városfejlesztés eszközével. A főépítésvezető azt is elmondta: a csaknem hatezer négyzetméteres, négyszintes, két tömbből álló épületegyüttest egy impozáns híd köti majd össze, amely már majdnem teljesen áll.
Itt kap majd helyet többek között a Százszorszép Gyerekház és az Informatikatörténeti Múzeum is. A központ környékén mintegy nyolcezer négyzetméteren parkosítanak is, amely szeptemberben lesz kész. A marketingigazgató mindehhez azt tette hozzá: az is újdonság, hogy az épületben megújuló energiaforrásokat használnak: napelemes rendszert, és csaknem ötven hőszivattyút, amelynek villamosenergia-igényét a napelemek által megtermelt elektromos energia támogatja majd. Ezeket működés közben is megnézhetik majd a látogatók.
A névadó ünnepségen Dr. Botka László, polgármester elmondta: büszke rá, hogy Szeged az ország uniós forrásokra legsikeresebben pályázó városa, minek köszönhetően nemcsak egy milliárdos építészeti értékkel lesz ismét gazdagabb, hanem egy olyan kulturális, szellemi térrel, ahol szabadon szállnak és találkoznak a gondolatok, otthonra lel a tudományos múlt és jövő, és Szent-Györgyi Albert szelleme őrködik.