A legújabb adónemet már nem a parlament, hanem egy alap veti ki. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szerezte meg „a Labdarúgó EB 2012 és a 30. Nyári Olimpiai Játékok London 2012 olyan kiemelt sportesemények, […] Magyarország területén történő nyilvános kivetítésének kizárólagos jogát”, és most az UEFA-tól drága pénzen megszerzett jogokért szeretne sápot szedni, nem ortodox módon. Az MTVA közleménye szerint kocsmák és a vendéglátó egységek állnák a számlát.
Kevesebb lehet a szabadtéri ujjongás
Az UEFA azon gyakorlatát, hogy kizárólag a mérkőzések közvetítési jogát magas áron kereskedelmi televízióknak adja át – az ebből származó bevételt pedig saját jövedelemként könyveli el – még 2011 szeptemberében támadta meg a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon Nagy-Britannia és Belgium. A pert a két ország nyerte meg, 2011 novemberében pedig megállapodás született az Európai Unió és az UEFA között, hogy a közvetítési jogokat az ingyenes és fizetős csatornák között egyenlő mértékben értékesíti. A két ország indoklása szerint a labdarúgás olyan sportág, amely széles nézőtábort vonz, ezért nem lehet kizárni a mérkőzések megtekintéséből azokat, akik a fizetett televíziós csatornákat anyagi okokból nem tudják igénybe venni.
Az EB mérkőzéseket tehát idén az MTVA vásárolta fel, és a közvetítésért pénzt kér a kereskedelmi egységektől, amelyek az üzemelő tévék után egyszer már perkálnak az Artisjusnak is „a továbbközvetített szerzői művek, előadóművészi teljesítmények és hangfelvételek felhasználásáért”, mindezt akkor is, ha adott esetben 0-24-ben sport megy, bármiféle szerzői vagy előadóművészi teljesítmény közvetítése nélkül.
A Hír24 által megkérdezett szerzői jogász szerint ugyanakkor az MTVA-nak valóban jogában állhat a kivetítési díj beszedése. „A szerzői jogi törvény alapján a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát a közönség számára közvetítsék olyan helyiségben, ahol a műsor megtekintése belépti díjhoz van kötve” – mondta Mezei Péter. A szakember szerint a törvény ugyan belépti díjat ír, ám – a törvény egészének értelmezése alapján – ez nem zárja ki, hogy az ételek/italok árába épített haszonszerzés is alapja legyen a fizetési kötelezettségnek.
| Pluszbevétel |
| A Sport24 által megkérdezett sportközgazdász szerint ugyanakkor a nyilvános közvetítések révén a vetítést szervezők pluszbevételhez jutnak, amit viszont a jogokat nyilván nem kevés pénzért megvásárló MTVA ’fizet’. A nyilvános vetítések nézői révén természetesen pluszbevétele lesz a vendéglátósoknak, ami bőven fedezi a fizetendő pénzt. Persze nyilván lesz olyan kocsmáros, aki a jogi utat sem zárja ki” – véli Szabados Gábor sportközgazdász. |
Az árlista ugyan nem szerepel az MTVA oldalán, ám a mainap.hu értesülési szerint egy falusi kocsmának, ahol egy tévé van, 100 ezer forintba kerül az EB az olimpiával együtt. Városban, több tévével rendelkező helynek már 450-750 ezer forint, a kivetítős helyeknek 600-900 ezer forintot kell fizetni, de csak akkor, ha május 31-ig szerződést kötnek és be is fizetik az összeget.
Június elseje után már meccsenkénti ár van, a csoportmeccs 20 ezer forint (ebből 2 van egy nap), a középdöntő 30 000, az elődöntő 40 000, míg a döntő 50 000 forintba kerül.
Kicsit későn szólnak és kicsit sokat kérnek
Mezei Péter szerint a díjszabás megállapításakor az MTVA-nak mint jogosultnak körültekintően kell eljárnia, mert jelenleg (az EB és az olimpia esetében) monopolhelyzetben van Magyarországon a sportműsorok közvetítése terén. Az erőfölénnyel való visszaélést pedig a hatályos jog nem engedi. Ennek megfelelően például a díjszabásnak arányosnak kell lennie. Ezt erősíti meg az Európai Unió bíróságának a Premier League-ügyekben hozott döntéseiből kiolvasható irány is. Ezekben az ügyekben a kérdés többek között az volt, hogy mit tehet a sportközvetítési jogok gyakorlója, ha a műsort egy vendéglátóipari egységben díjfizetés nélkül közvetítik a nyilvánossághoz.
Az EUB útmutatása alapján hozott brit bírósági ítéletek jelezték: a kocsmárosok által fizetett havidíj önmagában is alkalmas arra, hogy méltányos díjazást juttassanak a jogtulajdonosoknak. Jelen esetben azonban némileg más a helyzet, hiszen itt nem fizetős sportcsatornáról, hanem közszolgálati csatornáról (kvázi az “alapcsomag” részéről beszélünk), a díjazás azonban központi szerepet játszhat a kérdés megítélésekor.
Az erőfölénnyel való visszaélés másik reális vizsgálati iránya, hogy mennyire fogadható el a szerződéskötési kényszer bejelentése a június 8-ai EB-nyitány előtt alig két héttel. Sőt, ha a kiírás szerint a díjat a közvetítés megkezdését megelőzően kell egy összegben megfizetni, akkor 1-2 nappal kevesebb ideje van mindenkinek előre kitermelni/megelőlegezni a kérdéses összeget. Gyakorlatilag mához képest néhány nap alatt.
„Az MTVA-nak nincs joga “ellenőrizni”, különösen nem “bírságolni”. Ugyanakkor mint a jogok hazai gyakorlója, végigjárhatja a különböző vendéglátóipari egységeket, és adatokat/bizonyítékokat gyűjthet” – fejti ki a szakember. Bizonyos értelemben ez persze ellenőrzés, de közvetlen jogi következménye ennek nem lehet. Szankciót ugyanis csak a bíróságok állapíthatnak meg. Ezeknek az adatgyűjtéseknek hitelesnek, megbízhatóknak kell lenniük.
Az mindenesetre kérdés, hogyan fogja az MTVA ellenőrizni a közvetítés jogszerűségét egy olyan országban, ahol az egy főre jutó kocsmák száma kiemelkedő értéket mutat. A kocsmárosok mindenesetre megszenvedik a nyarat, az emberek egy része pedig valószínűleg inkább az otthoni kanapéról figyeli majd a gólokat és az érmeket.
