A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt 241 kormánypárti igen szavazattal, 97 nem ellenében módosította a Ház.
A kihirdetése utáni napon hatályba lépő szabályozás értelmében a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhet ki a nyilvántartásból. Az adatkéréskor szempont lehet az állampolgárok neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.
A kérés teljesítését akkor kell megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta – kivéve, ha az adatszolgáltatásra eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően még nem telt el kilencven nap.
A Miniszterelnökség az átvett adatokat – eltérő rendelkezés hiányában – az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.
A fideszes Koszorús László előterjesztését azzal magyarázta, hogy a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése. Az ellenzék a javaslat parlamenti vitájában aggályosnak – az MSZP alaptörvény-ellenesnek, a Jobbik a korábbi kormányzati konzultációk visszamenőleges törvényesítésének – ítélte a módosításban foglaltakat.
