Szinte minden középiskolás és egyetemista találkozott már a diákmunka fogalmával. A legtöbb fiatal zsebpénz kiegészítés reményében vág neki a munka nagybetűs világának, de egyre több az anyagi függetlenséget kereső, hosszú-távú munkát kereső diák. A felvi.hu kutatásából kiderült, a felsőoktatásban tanulók legalább fele vállal, vagy vállalt már munkát iskola mellett, tavaly a középiskolásokkal együtt közel 200 ezren.
A legnépszerűbb munkák még mindig a gyorséttermi, pénztáros, raktáros, telefonos értékesítési, hostess, szórólapos, irodai kisegítő, vagy egyéb könnyű fizikai munkák. Az órabérek általában a mindenkori minimál órabérhez igazodnak, ami 2012-ben 535 forint. Sokakat ért kellemetlen meglepetésként év elején, hogy a változó adószabályok miatt habár a diákok bruttó fizetése magasabb lett, mégis kevesebbet kaptak kézhez, mint tavaly.
Sok fiatal munkavállaló nincs tisztában jogaival, kötelezettségeivel. Jó tudni például, hogy habár a munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc órát, a munkáltató heti szinten variálhat vele, így előfordulhat, hogy az egyik nap csak 4, a másikon viszont 9 órát is le kell dolgozni. A munkaközi szünet nem a munkaidő része, ezért levonható a bérből, vagy pluszban ledolgoztathatja a munkaadó. Általános tévhit, hogy a munkáltató bármikor felmondhat: ehhez minden esetben indoklás szükséges.
Érdemes diákszövetkezeten keresztül munkát vállalni, és alaposan tájékozódni a munkakörülményekről, minden évben akadnak ugyanis olyan munkáltatók, akik habár kedvező feltételekkel kecsegtetnek, mégsem tartják be a szabályokat. Éppen ezért készített feketelistát a Magyarországi Diákszövetkezetek Érdekképviseleti Szövetsége, mely habár nem korlátlanul elérhető, a diákszövetkezetek hozzáférhetnek és tájékoztatást adhatnak.
Varga Dia
