Belföld

Máshogy “viselkedik” a Balaton

Miközben a Balaton "viselkedése" megváltozott, az ország szinte semmit sem költ az ezzel kapcsolatos kutatásokra, holott fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély víz üdülő-tóként való hasznosítására - hangzott el azon a szakmai napon, amely a Balatonnal kapcsolatos sürgetővé vált kérdéseket feszegette.

Korábban a témában:

Az ezredforduló óta átlag alatti mennyiségű csapadék hullott a Balatonra – kivéve a 2010-es évet -, és hatszor fordult elő, amire az 1921-óta zajló mérések óta korábban nem volt példa, hogy több vizet vesztett a tó, mint amennyi belekerült, vagyis negatívvá vált a vízmérlege – summázta a helyzetet Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a közel száz fős, szakemberekből és laikus érdeklődőkből álló közönség előtt.

Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az 1970-es évek óta jelentősen csökkent a vízgyűjtőkből a tóba folyó víz mennyisége. A következő évtizedekben az éves középhőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal emelkedhet, a globális felmelegedés hatására nem fenntartható állapot alakulhat ki a Balaton turisztikájában, amit vagy szabályozással kell kezelni, vagy alkalmazkodni kell hozzá – mondta a szakember, aki az utóbbi megoldást tartja előnyösebbnek.

A jelenlegi helyzetről szólva hozzátette: pénteken 81 centiméteres volt a Balaton vízállása, ami a borúlátóbb előrejelzések szerint a szezon végére 60 centiméter alattivá, vagyis szélsőségesen alacsonnyá válhat. Ennél volt már sokkal rosszabb is a helyzet, hiszen a 2003-ban mért legalacsonyabb vízállás 23 centimétert mutatott – tette hozzá.

Nováky Béla, a műszaki tudomány kandidátusa (MTA), a Nobel-békedíjas ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) értékelő jelentésének egyik szerzője a számítási módszereket is bemutatva vezette le, hogy a Balaton életében 2000 előtt kisebb változásokat, periódusokat lehetet észlelni. 2000 után azonban külső hatásokra jelentősen megváltoztak a tó “belső törvényszerűségei”, vagyis az éghajlatváltozás éreztetni kezdte hatását.

Hangsúlyozta, nagy a bizonytalanság abban, hogy hogyan alakul a térség éghajlata a jövőben, és annak milyen hatásai lesznek, de fel kell készülni erre a bizonytalanságra is. Hangsúlyozta, a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítését célzó EULAKES projekt előrejelzései szerint pár évtized múlva számottevően szárazabbá válthat a tó körüli éghajlat. 2015-2020-ig még nem várható jelentős változás, így van idő felkészülni, és megfelelő vízgazdálkodási stratégiát kidolgozni.

Pomogyi Piroska a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere a balatoni nádasok új felmérésének eredményeiről számolt be. Szólt arról is, hogy módosítani kellene a jelenlegi, nádasokat védő jogszabályokat, hiszen főként a tó északi partján a minőségi nádasok több helyen ellehetetlenítik a tóhasználatot.

A Balatonnal kapcsolatos aktuális kérdéseket feszegető konferenciasorozat első siófoki szakmai napja – amelyet hamarosan Keszthelyen s Balatonfüreden követ majd újabb – a Magyar Hidrológiai Társaság szervezeteinek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamarának, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak volt a közös rendezvénye.

Címkék: Balatonturizmus

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.