“Amellett, hogy az anyaság kiváltság és öröm, „nem csak méznyalás”- ahogy egy háromgyermekes pályázó írja. Az írásokból kiderült, hogy a nők lelkiismeret-furdalást éreznek, ha az anyaság felemelő érzése mellett az is megfogalmazódik bennük, hogy micsoda erőfeszítéseket, küzdelmeket kíván a gyermeknevelés, és az öröm mellett lemondással és nehézségekkel is jár egy szülő élete” – mondja Rácz Zsuzsa író, a pályázat egyik ötletgazdája.
Voltak olyanok is, akik azért hibáztatták magukat, mert a gyermekük megszületése utáni első időszakban nem érezték az erős kötődést. Az írások tanúsága szerint kismamák között gyakori a szülés utáni depresszió, viszont a történetek arra is rámutatnak, hogy ez a téma sem kap kellő figyelmet. A beküldött pályaművek között megjelent a leginkább elhallgatott tabutéma is: a gyermek elvesztése.
Az első díjat Kálmán Dóra kapta. Pályázata a munka és a családi teendők összehangolásának nehézségeiről szólt. A munkaügyi központban tett látogatásáról így ír:
„A nő átnézi a papírjaimat, majd szemüvege mögül felpillantva megkérdezi: „nem akarja átképezni magát?” „Átképezni? Van néhány diplomám”- habogok, mire ő közli, hogy azok nem versenyképesek, „masszőr, manikűrős, vámtiszt – manapság ezeket keresik” – teszi hozzá biztatólag –„senki sem keres anto… antoporológust.”
A pályázatot immár harmadik éve hirdette meg a Richter Gedeon Nyrt. és a Terézanyu Klub. A március 8-án, Nőnapon indított felhívásra egy hónap alatt csaknem 400 pályamű érkezett két kategóriában: az anyukák arról írtak, hogyan változott meg életük a gyermekvállalással; a tinédzserek pedig arra adtak választ, hogy milyen ma Magyarországon kamasznak lenni.
A tinédzser kategória első helyezettje, Kassai Tünde tárgyakat megszólaltatva mutatta be a fiatalok életét: „(A tornacipő) Reggel alig talál belém. Ha végre ott áll útra készen, idegesen morogni kezd a tükörképének, hogy rémes, milyen nagy a feneke, és hogy mennyire lelapul a haja. Jönnek a lelkes szülők, túrórudit csúsztatnak a táskájába, megpuszilgatják, sőt babusgatnák, de ő csak ímmel-ámmal viszonozza az öleléseket, mert azért mégiscsak.”
A díjazottak névsora és az írások a www.terezanyu.hu honlapon olvashatók.
