Az Orpheus Állatvédő Egyesület a jogszabálybővítés mellett a települések jegyzői számára elérhetővé tenné egyes „problémás állattartó lakosok” állattartástól való eltiltása szankció alkalmazását – mondta a Szeged24-nek Seres Zoltán, az egyesület vezetője.
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának adatai szerint 2010-ben ezerkettőszázötvenhét nyomozásból négyszáztizenhét került bírósági szakaszba, 2011-ben kilencszázötvenkilenc esetből mindössze negyven. A valódi esetek száma a nyomozások számának többszöröse lehet, tehát évente sok ezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe.
A 2004. évi X. törvény értelmében állattartóként állatkínzási bűncselekményt követ el az, aki háziasított emlősállatot elűz, elhagy, kitesz. Az is állatkínzásnak számít, ha gerinces állatot valaki rosszul tart, amiből az állatnak maradandó károsodása keletkezik vagy elpusztul.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület a rendészeti törvénybe szeretné iktattatni az állatrendőrség hatóságot, amely ugyanúgy működhetnne, mint más rendészeti szerv. A www.facebook.com/AnimalPolice oldalon az állatrendőrség létrehozás szimpatizánsai gyülekeznek. A háziállatok, a gazdasági állatok, az élőlények ellen elkövetett kizsákmányolás – bűncselekmények kapcsán nagy igény lenne egy nyugaton és a tengerentúlon már bevált hatóság létrejöttére. Az egyesület (bár semleges és politikától mentes) örömmel várja a reformprogramot segíteni szándékozó politikai erők vagy más közéleti csoportok segítségét is.
Az állatok bántalmazása nem csupán egy csekély személyiségi zavar vagy átmeneti viselkedészavar, hanem egy komoly elmebetegség tünete is lehet. Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy azok az emberek, akik állatot bántalmaztak, nem állnak meg az állatoknál, sokan közülük embertársaik ellen is fordulnak. A hazai állatkínzások magas számát nem passzivitással, hanem kellő odafigyeléssel kellene kezelni, és komoly büntetésekkel, terápiákkal, közmunkával szankcionálni.
