Az oktatási államtitkárság közlése szerint matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is lesz vizsgázó.
Kattintson ide a feladatlapok megtekintéséhez!
A matematika tárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldja meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni.
A II. feladatlap két részre oszlik: egyik része három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A másik rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart. Két részből áll, és a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. A feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.
A diákok közép- és emelt szinten függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak, ezekről a vizsgázónak kell gondoskodnia. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik – hívta fel a figyelmet az oktatási államtitkárság.
Az új érettségi rendszer bevezetésének első eredményeit nem lehet érdemben vizsgálni, ugyanis a 2005-ös tételek idő előtt kiszivárogtak. Azóta azonban rendre a legrosszabb átlagot matematikából produkálják a vizsgázók. Bár nyilván nem véletlenül (a botrányos kezdést feledtetve) könnyűre szabták 2006-ban a tételeket, az évben is csak az angol középfokú átlageredménye (3,24) volt kissé a mateké (3,32) alatt.
Azóta viszont egyértelműen negatív listavezető a sokak által ezek szerint nem véletlenül félt természettudományos tantárgy. Közepes fölé csak 2009-ben kúszott az átlag, a többi évben az alatt teljesítettek a diákok. Tavaly 2,91-es volt ez az érték, ez több mint fél érdemjeggyel marad el a következő legrosszabb biológia és közel másféllel a legjobb, kémia középfokú teszt eredményeitől.
Némileg optimistábbak lehetünk, ha a matematikatanításunkat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. A PISA-felmérések azt mutatják, hogy a matematikai-logikai gondolkodást tekintve a 15 évesek (tehát nagyjából a gimnáziumba lépők) az OECD-átlagtól csak alig maradnak el. Hogy erre büszkék lehetünk-e vagy sem, az nézőpont kérdése. Az biztos, hogy a tankönyvszagú, az ismereteket csak visszakérdező feladatok ezt a fajta – életben felhasználható – gondolkodást nem segítik elő. Márpedig ma a kompetenciaalapú, képességfejlesztő tanítás egyfajta szitokszó lett, noha a matematika területén épp ennek megerősítése lehetne a fejlődés útja.
