Hétfőn reggel nyolckor – néhány debreceni iskolát kivéve, ahol bombariadó volt – rendben megkezdődtek az idei írásbeli magyarérettségik. A korábbi évekhez hasonlóan a középszintű írásbeli 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt a rendelkezésükre.
Idén a szövegértés feladatlap az 1988-ban kiadott Nemzeti olvasókönyv Lukácsy Sándor által írt előszavára épült – tudta meg az Hír24. Itt arról ír az irodalomtörténész, hogyan keletkezett a könyv, kifejti, hogy az célja szerint az olvasók nemzeti öntudatát szeretné fejleszteni, s ezért a magyar történelemről és kultúráról szóló szövegeket válogattak össze.
Fotó: Neményi Márton
A vizsgázóknak 10 kérdésre kellett válaszolniuk, mindezért maximum 40 pontot szerezhetnek. A pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Gimnázium szaktanárai szerint elgondolkodtató az alapszöveg, de nem okozhatott gondot a kérdések megválaszolása a diákoknak. Azt is hozzátették, hogy néhány kérdés megválaszolása kicsit több odafigyelést igényelt, két kérdés pedig azért tűnik “veszélyesnek”, mert megválaszolásuk sok szubjektívitást engedélyez a diákoknak.
| A 2012-es érettségi megoldásai a Hír24-en! |
| Lapunkban minden nap 13 órától olvashatók az aznapi középszintű érettségi tesztek megoldásai! Hétfőn a magyart ellenőrizhetik a diákok. (A hivatalos megoldások kedd reggel nyolckor kerülnek fel a minisztérium honlapjára.) |
A második – maximum 60 pontot érő – részben következtek a hagyományos, „kifejtős” kérdések. A három megadott téma közül egyet kellett választaniuk a diákoknak. Az első lehetőség az érvelés feladat volt, Albert Camus A pestis című regényének egy részlete alapján. A diákoknak egyetértő vagy vitázó véleményt kellett összefoglalniuk a regény hőse által hangoztatott heroikus életfelfogással kapcsolatban. A másik választható lehetőség Arany János Tetemre hívás című balladájának elemzése, a harmadik Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötete két karcolatának – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – összehasonlítása volt.
E feladatok sem okozhatnak meglepetést, és különösebb nehézséget sem a diákoknak – vélik a Klebelsberg Kuno Gimnázium szaktanárai. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy az érvelés sok, csekély lexikális tudással bíró diáknak menekülő útnak tűnhet, de ezen könnyű elbukni, mert ott is sok konkrétumot – például a feladatban felvetett problémához hasonlóval küzdő irodalmi hősök megnevezését – várnak el.
Bár sokak szerint túl könnyű a középszintű matúra, az eredmények nem feltétlen ezt mutatják. 2001 óta tavaly volt a legjobb az érettségik átlageredménye, a végzősök 3,65-ös átlagot értek el. (Igaz, van két holtversenyév is: 2009-ben és 2006-ban is ugyanilyen volt az összátlag.) A legnagyabb 10 tantárgyat vizsgálva viszont azt látjuk, hogy mind történelemből, mind fizikából, kémiából vagy biológiából jobb jegyeket kaptak tavaly a végzősök a megmérettetésen, mint a könnyűnek vélt magyarból.
Az emelt szintű érettségi vizsgát választóknak Heltai Jenő Nagyapó című novelláját kellett értelmezniük, és választ adniuk arra, miként érvényesülnek benne a tragikus és a komikus elemek. A feladatok között szerepelt tudományos, természettudományos problémák és tudományos karakterek bemutatása irodalmi műveken keresztül. Emellett olyan feladatuk is volt, hogy bevezetőszöveget írjanak egy olyan kiállításhoz, amelyet a Petőfi Irodalmi Kör szervez a nyelvújításról fiataloknak.
Hétfőn 1210 vizsgahelyszínen 137 580 diák adott számot tudásáról emelt és középszinten a magyar nyelv és irodalom írásbelin. Középszinten 87 324-en, emelt szinten 1540-en vizsgáztak.
