Több mint egymilliárd forinttal támogatja a roma szakkollégiumokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium legújabb pályázata. A 60-250 millió forintra benyújtható pályázatokat július végéig kell beadni. A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság a Szeged24-hez eljuttatott közlése szerint a program azt célozza, hogy a roma szakkollégiumok olyan komplex hallgatói szolgáltatásokat fejlesszenek ki és biztosítsanak a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos helyzetű, elsősorban roma hallgatóknak, amelyek hozzájárulnak tanulmányaik sikeres befejezéséhez, a lemorzsolódás csökkentéséhez illetve társadalmi szerepvállalásuk megerősítéséhez.
Tavaly a magyarországi történelmi egyházak Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot alapítottak a roma fiatalok felsőoktatási képzésének segítésére. Már négy városban, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben működik ilyen szakkollégium. Az egyházi vezetők az alapításnál azt szorgalmazták, hogy a hálózat terjedjen ki például Szegedre is, illetve azokra a városokra, ahol egyetemek, főiskolák működnek, és a cigányság is nagyobb lélekszámban van jelen. Magyarországon jelenleg a lakosság 20–25 százalékának van felsőfokú végzettsége, ez az arány a romáknál azonban egy százalék alatt van. A történelmi egyházak vezetői úgy látják: kevesen vannak kompetens roma értelmiségiek, szükség lenne például sokkal több roma pedagógusra. A felzárkózásért felelős államtitkár egy korábbi, a témába vágó konferencián azt mondta: cél egy cigány középosztály megteremtése.
A tervnek azonban máris akadnak bírálói. A szocialista kormányzati ciklus volt oktatási miniszteri biztosa, a másfél évtizede a felsőoktatásban tanuló roma hallgatókat segítő Romaversitás Alapítvány jelenlegi igazgatója a felzárkózásért felelős államtitkárnak címzett nyílt levélben kritizálta a mostani pályázatot. A Szeged24-hez eljuttatott dokumentumban Daróczi Gábor többek közt azt kifogásolja, hogy szerinte ebben a pályázatban döntően az egyházakat támogatnák és a közpénzek elköltésének gyakorlata egyáltalán nem lesz hatékony. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy a pályázatban sem a kiválasztási kritériumok között, sem bárhol máshol nem találták meg a szerintük legfontosabb számítást, mégpedig azt, amely megmutatja, hogy hogy mennyi az egy diákra jutó fajlagos költség összege.
A pályázati kiírás adatai alapján azonban a Romaversitasban gyors fejszámolást végeztek. Eszerint az 1,15 milliárd forintos keretösszeggel, kilenc nyertes pályázóval és a program végére elérendő 25-25 fős hallgatói létszámmal kalkulálva arra az eredményre jutottak, hogy a programban részt vevő fiatalokra fejenként egy kisebb vidéki ház árát, nagyjából ötmillió forintot fordítana az állam. Eközben szerintük a kiírók megelégednek azzal, hogy a roma szakkollégiumokba felvett diákok hatvan százaléka legyen roma, a kollégiumi élettel összefüggő költségek nagyobb részt kiesnek a támogatható tételek közül, ezzel párhuzamosan viszont aránytalanul sok költhető olyan dokumentumokra, amelyek például a Romaversitas Alapítványnál ingyenesen hozzáférhetőek. Daróczi Gábor azt írja: a Romaversitas – amely egyébként nem indul a pályázaton- „évente ötvennél több diáknak nyújt a pályázatban leírtaknál szélesebb spektrumú szolgáltatást” jóval kevesebb pénzért.
A Romaversitas igazgatója azt is hangsúlyozza: a nyílt levéllel csak arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy szerintük „nagyon valószínű és egyben álságos”, hogy „nagyjából kétszáz roma hallgatóra hivatkozva Magyarországon még soha nem látott összeg fog elköltődni roma felzárkóztatás vagy esélyteremtés címén.” „Szívből reméljük, hogy az Állami Számvevőszék legközelebbi, romákra költött pénzekről szóló jelentése ezt az összeget a maga helyén és módján fogja kezelni.”-fejeződik be az államtitkárnak írt nyílt levél.
