A szakszervezetek szervezésében felvonulók nem csupán a hagyományos „sör–virslis majálisra” emlékeztek, hanem az új Munka törvénykönyve ellen is tiltakoznak. Biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve együtt tüntetett négy szakszervezeti konföderáció, míg a Liga Szakszervezetek “Európa mi vagyunk” mottóval tartott ünnepséget.
A fő mottó: „Be a szakszervezetekbe!”
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint tagszervezeteik biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve tüntettek. A tüntetők egyebek mellett “El a kezekkel a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjaktól!” és “Elég volt!” feliratú transzparensekkel jelentek meg a városligeti napozóréten. A szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek zászlói mellett a tömegben a Szolidaritás lobogóit is látni lehetett.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a tüntetőknek azt mondta: „ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe!”. Hangsúlyozta: „mi kimegyünk az utcára, ott leszünk a munkahelyeken”. A modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. A Munka törvénykönyve alapján csökkenhetnek a jövedelmek, a munkavállalóknak többet kell dolgozniuk kevesebbért, a kiszolgáltatottságuk nő. “Nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit. Nem hajolunk meg a kormány előtt, amikor pár tízezer forintért robotoló közfoglalkoztatottal akarja kiváltani a munkások munkahelyét” – tette hozzá.
Az MSZOSZ elnöke az emberekhez szólva azt mondta: “ha nem akartok az utcára kerülni, ha nem akartok a legkevesebbet keresők közé tartozni (…), ha nem akarjátok hogy gyermekeitekből műveletlen ipari robotokat neveljenek, akkor keressetek minket”. “Csatlakozzatok hozzánk, hogy a kormány és a munkáltatók megértsék, nem csinálhatnak azt, amit akarnak” – emelte ki Pataky Péter.
Borsik János, az ASZSZ elnöke úgy fogalmazott: a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet “még eredményes lesz egy kicsit”, akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év. Kifejtette: az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett “kőbe véste” az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni.
A demokrácia tiszteletét követelik
Az Autonómok elnöke szerint a kormány megtámadta a szakszervezeteket, szétverte az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és támadja az érdekvédelmet, mert tudja, ha a munkások összefognak, “akkor nekik bajaik lesznek”. A demokrácia erősítését, tiszteletét követelik a tüntetők a kormánytól – mondta.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel “még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát”. Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük húsz százalékát “megette” például az infláció vagy az adórendszer. Ő is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytőkének, a “zsákutcás”, érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerőpiacra. Nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak – mondta Varga. “A munkavállalókat kiszolgáltató, a szakszervezeteket semmibe vevő (…) hatalomnak meg kell értenie, hogy nélkülünk nincs, velünk lehet” – mondta Varga László.
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint az ünnep valaminek a vége és valaminek a kezdete. “Elegünk van abból, hogy a gazdagoknak kedveznek, és közben a zsebünkben turkálnak, elegünk van abból, hogy oda a jövő és hogy hülyének nézik a társadalmat” – mondta. Az elnök szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak “nyomorúságosan vegetálni”, hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell. “Követeljük, hogy a népnyúzó törvényeket gondolják újra, a munka törvényei nem azért vannak, hogy egyes nagyvállalatokat nyomorúságos munkásokkal segítsék” – mondta Kuti László. “Jöjjünk össze, ha kell, és követeljük, hogy adják meg a fiataloknak a jövőt”, tanulhassanak, dolgozhassanak és legyen munka számukra – zárta beszédét.
Pártígéretek
Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője úgy gondolja, az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor kormánya embertelen, mert nem veszi emberszámba a munkásokat, a legnehezebb sorban élőket, azokat, akik szerinte az országot építik, és megfizetik a kabinet minden elrontott lépését. A pártja fővárosi majálisán, a Városligetben azt mondta: a munkásság még ma is létezik, bár sok ünnepelni valója jelenleg nincs. Ugyanakkor már “nemcsak a kohász, a szalag mellett álló ember a munkás, de a pizzafutár, a bolti eladó, a postás vagy a kórházi ápoló is”. Minden egyes ember, aki csak a saját munkájából tartja el a családját; mindazok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, akik állandó bizonytalanságban, hónapról hónapra élnek – tette hozzá a szocialista politikus. Kiemelte: az MSZP hatalomra kerülése esetén az első intézkedések között szerepelne a dolgozókat védő jogok megerősítése, és a szakszervezeti jogosítványok visszaadása a munka törvénykönyve megváltoztatásával.
A négy konföderáció szervezte majálisra az országgyűlési frakciók közül egyedül a Jobbikot nem hívták meg – közölte Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője. Szerinte ez a tudatos kirekesztés egyértelmű értékrendbeli állásfoglalás a majálison résztvevő konföderációk részéről, egyben a független munkavállalói érdekképviselet elárulása is. A politikus közölte: a Jobbiknak számos valódi érdekképviselettel rendkívül jó a szakmai együttműködése, ám a szakszervezeti szövetségek, konföderációk sokkal inkább politikai alapon működnek már, szem elől tévesztve eredeti küldetésüket. Az érdekképviseleti rendszer reformjára lenne szükség – tette hozzá. “A Jobbik tudomásul veszi és elítéli, hogy a konföderációk vezetése nyíltan politikai állásfoglalást tett a balliberális eszmék mellett, melyek az ország jelenlegi, kétségbeejtő helyzetéhez is elvezettek” – írta a közleményében a Bertha Szilvia, aki egyben azt is megígérte, hogy pártja továbbra is kiáll a munkavállalókat megillető jogokért, és azon fog dolgozni, hogy a munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei közti összhangot az ország és a gazdaság érdekében megteremtse.
Az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak a kormány politikájának “megakasztására”. Szólt arról is, hogy a passzív, munkanélküliségi ellátások rendszere sem megfelelő, a maximális folyósítási idő jelentősen csökkent, miközben az aktív munkaerő-piaci eszközök csak a hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát teszik ki. Az Európai Unióban átlagosan 1,7 százalékos ez az arány. szerint Magyarországon is növelni kellene ezt az arányt, mert csak bővíthető a munkapiaci aktivitás. Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-1991-ben tűnt el az az 1-1,5 millió munkahely, amely most hiányzik. A rendszerváltást követően úgy gondolták, hogy ha “kitolnak” 1,5 millió embert a rendszerből, például rokkantnyugdíjasként, akkor így egészséges, hatékony munkapiacot tudnak létrehozni. Ma azonban már látszik, hogy ez nem így van – tette hozzá.
Molnár Csaba, a DK képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: Magyarország és a munkavállalók legnagyobb problémája, hogy “elképesztő jogbizonytalanság” van, emellett a kormányzati politika alattvalóként tekint az emberekre, ráadásul olyan gazdaságpolitikát alkalmaz a kabinet, amely – mondta Ferge Zsuzsa szociológust idézve – “perverz újraelosztást” valósít meg. A politikus szerint a kormány lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják. Ennek oka Molnár Csaba szerint, hogy mindkét védelmi hálót – a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket – leépíti a kormány. A gazdaságpolitika rossz, így ha nemsokára vissza is állna a többkulcsos adórendszer, “már akkor sem tudnánk megúszni” az új adókat, mert annyira nem jött működő tőke, befektetés Magyarországra és olyan kiszámíthatatlan a gazdasági helyzet – hívta fel a figyelmet Molnár Csaba a DK közgazdászokkal, szakértőkkel közös számításaira. A politikus szerint nem egymillió új munkahely jön létre 10 év alatt, hanem a 2010-es adatokkal összehasonlítva hónapról hónapra rosszabb foglalkoztatási adatokat produkál Magyarország.
