A Fideszben szinte az első perctől fogva fontos ember Áder János, a nagypolitikában viszont nem volt mindig benne a legérdekesebb húsz-harminc főben. Legalábbis a közvélemény-kutatóknál. Az Ipsos (leánykori nevén Szonda Ipsos) 1998 júniusától mérte őt 2009 májusáig, a Medián 1994 első harmadában követte Ádert, aztán legközelebb csak 1998 januárjától 2007 szeptemberéig.
Értsd: Áder idehaza a Horn-kormány első hónapjaiban volt érdekes, majd az első Fidesz-kormány hatalomra kerülésétől EP-képviselővé választásáig.
A leendő államfő pályaképét megrajzoltuk pár hete, most annak járunk utána, különböző pozícióiban hogyan változott a népszerűsége. Ehhez a fent jelzett két közvélemény-kutató intézet két-két adatsorát használjuk: Áder pillanatnyi pontszámát és a toppolitikusok aktuális átlagpontszámát.
Csornáról a listára
Áder Csornáról indult, megjárta Lakiteleket, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, és tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, amit hamar a Fidesz kampányfőnöki posztjára cserélt. Az 1990-es választásokon az első forduló után visszalépett az SZDSZ-es induló javára, ő maga listán szerzett mandátumot. 1992-ben a választmány elnöke, ’93-ban a párt alelnöke, 1994-ben ismét a Fidesz kampányfőnöke lett. Nyerő pozícióból indultak, de a székházügy és a Fodor-szárny távozása kis híján öt százalék alá tolta a pártot, Áder ismét csak listán jutott a Házba.
A ’94-es kampányidőszakból származnak az első, a bukást előrevetítő adatok: a Mediánnál 1994 januárjában Áder a rettentően ellenszenves minősítéssel felérő 24 pontot érte el, míg az összes mért politikus átlaga 46 ponton állt. Februárban 31/44, márciusban 27/43, áprilisban 27/44 az arány. Stabilan rémes.
A Fidesz súlytalanná vált, Áder májusban kikerült a mértek közül.
Bő három évvel később, 1997 szeptemberében az Országgyűlés alelnökének választották, ennek tudható be, hogy a Medián 1998 januárjában ismét listára vette. Az derült ki, hogy Áder ugyan még mindig az „ellenszenves oldalon” tanyázik, de a szerényen csökkenő politikusi átlagnépszerűség ellenére javított korábbi helyzetén: pontszáma januárban 38, a nagy átlag 44, áprilisban 34/44. Aztán májusban lezajlott az országgyűlési választás, győzött a Torgyánt maga mögé állító Fidesz, és Áder húsz (!) pontot javítva először találta magát a „népszerű” oldalon: 54/52.
Le vagy fel?
Fotó: Patrick Seeger / EPA
Júniusban az Országgyűlés elnökének választotta őt a Ház, ami tovább turbózza a renomét: 63/51, vagyis plusz 12.
A következő év, 1999 januárjára „alig szimpatikusra” mérséklődött a népszerűsége (44/42), szeptemberben pedig ismét mínuszba csúszott (39/41). Eztán lassú, de masszív erősödés következett, 2000 februárjában plusz 7 (48/41), 2001 májusában plusz 12 (53/41).
Holtbiztosnak tűnt a 2002-es választási győzelem, Áder belügyminiszternek készült. Áprilisban győzött is egyéniben, odahaza, Csornán, csakhogy Orbán bukott a kihívó Medgyessyék ellenében. Áder népszerűsége plusz 6-ra esett (47/41), októberben elérte a nullát (43/43), novemberben mínusz 2-t (41/43) produkált. Az elsőre indokolatlannak tetsző zuhanás jórészt annak tudható be, hogy Áder, vállalva a kartácstüzet, frakcióvezető lett.
Lokális csúcs
Papíron úgy tűnt, legalább a Fideszen belül erősödik, hiszen az apja ügynökügye miatt a pártelnökségről lemondó Pokorni Zoltán utódjaként ügyvezető alelnöki rangban egy éven át ő vezette a narancsosokat. A valóság ezzel szemben az volt, hogy Orbán kiszorította őt az irányításból.
Eközben szép lassan magára talált a sokáig választási csalást mantrázó Fidesz, ennek jeleként 2003-ban „polgári körös alapon” szövetség alakult a Gesztenyés-kertben. Áder népszerűsége is nőni kezdett, 2004 augusztusában lokális csúcsot ért el (43/33).
Orbán 2005 novemberében hozta nyilvánosságra 2006-os országgyűlési képviselőjelöltjeinek listáját. „Ez már nem az én frakcióm lesz” – állítólag így fakadt ki Áder egy elnökségin. Közölte, alakulhat bárhogy a választás, tavasztól nem vállalja tovább a frakcióvezetést. Népszerűsége a 2006-os választásokig szép lassan nullára esett vissza (május: 42/42).
Láthatóan elment a kedve az egésztől. A párt 2006-os Kossuth téri kampánygyűlésén ugyan még ott ült a tribünön integetők között, de a bukás éjszakáján, a Várban már nem láthattuk a színpadon. Beszédes gesztus. Miként az is, hogy – ígéretéhez híven – lelökte magáról a frakcióvezetést. A párt honlapjára felkerülő Fidesz-KDNP-frakciószövetség fotón tíz sorban állt a száznegyvenegy narancsost és huszonhárom keresztest felvonultató csapat: legelöl Orbán, Navracsics és Semjén. Áder a leghátsó sorban.
Áder János népszerűsége a politikusok átlagával összehasonlítva, az Ipsos és a Medián kombinált adatai alapján Kattintson a nagyobb méretért!
Bár lett volna rá oka, nem beszélt ki, inkább elfogadta a neki több szempontból is visszalépésnek, sőt megalázónak számító alelnöki posztot az Országgyűlésben. És közben állítólag szervezkedett Orbán ellen. Nem is maradt el a büntetés: a Magyar Nemzet 2007. január tizenötödikén félkolumnás cikket közölt az azóta is méltán ismeretlen Horváth Zsolt tollából. A szerző szerint a ballibekkel szövetkező nagytőke megrendelésére a „milliárdos Schmidt Mária” Áder segítségével új pártot készül alapítani, így törve Orbán Viktorra.
A fideszes pletykák szerint Áder számon kérte az írást Orbánon, aki állította: csak a lapban olvasta az amúgy selyemzsinórral felérő cikket.
Nincs tipp
A belülről jött támadás jót tett Ádernek, hiszen egyetlen hónap leforgása alatt plusz 3-ról plusz 9-re ugrott relatív népszerűsége: 2007. januárban 40/37, februárban 42/33. Mi több, 2007 júniusában ismét imponáló regionális csúcsra ért: 46/32, vagyis plusz 14.
A Medián a következő hónapban mérte őt utoljára: 42/34, azaz plusz 8-cal búcsúzott.
Viszonylag eseménytelen évek következtek ezután, melyekbe az hozott némi színt, hogy a 2009-es EP-választásokon brüsszeli mandátumot nyert Áder. Az Ipsos 2009 májusában köszönt el tőle: plusz 6-tal (38/32) búcsúzott átmenetileg a népszerűségi listától.
Kértük a Mediántól Hann Endrét, az Ipsostól pedig Závecz Tibort, tippeljen, milyen pontszámmal tér vissza immár államfőként Áder. Egyikük sem kockáztatta meg a választ.
