Pedig majdnem beférne a Lánchíd
Vagy Várhegy-alagút, de leginkább csak Alagút. Nem csoda, hogy ezt a köznevet ennyire kisajátította a budapestiek dialektusában ez a másfélszáz éves építmény. Az igazi világvárosoktól eltérően a magyar fővárosban azóta sem épült fontos közúti alagút – ezek hiányát a közlekedők manapság naponta átélhetik.
Még a Lánchíd előtti elképzelések szerint az alagút nemcsak a Várhegy, hanem a Duna alatt is átment volna, a mai Mérleg utcánál tervezték a pesti kijáratot.
Fotó: Kummer János
Az Alagútat végül négy évvel a Lánchíd átadása után kezdték építeni, hogy az első állandó átkelőt a Krisztinaváros felől is könnyedén meg lehessen közelíteni, ne kelljen átkaptatni a hegyen. Bár 16 év telt el kettejük megnyitása között, a városlakókban azóta is annyira szerves egységet alkot a két építmény, hogy elterjedt a mondás, eső esetén a Lánchidat betolják az alagútba. Ez egyébként nem igaz, de 30 méter híján a híd beférne a 350 méter hosszú alagútba. Ahogy a Lánchíd építését is kétkedők morajlása kísérte, az alagutat sem volt egyszerű keresztülverni, a hozzá nem értő korabeli városvezetésen, a gyanakvó pesti polgárokon és rettegő bécsi bürokratákon.
Terroristák, gyarmatosítók
Akkor már létezett a Temze alatt egy alagút Londonban, amit egyszerre két irányból kezdtek fúrni, de a Pest-Budai Helytartótanács kételkedett abban, hogy az építők középen találkozni fognak. Eztért előírta, hogy Clark Ádáméknak egy körülbelül másfél méter átmérőjű próbaalagutat kell építeni, „annak kimutatására, hogy létesíthető-e a terv avagy nem”. Ez később nem jelentett plusz költséget, mert a mindenkit megnyugtató, elkészült járatot szélesítették tovább a mai méreteire.
Bár Ferencz József 800 mázsa lőport adományozott a robbantásokhoz, osztrák hivatalnokok folyamatosan attól rettegtek, hogy a különböző járatokon és kürtőkön keresztül könnyen bejuthatnak a merénylők a Budavári Palotába. Öt évvel a 48-as forradalom után azért ez nem volt megalapozatlan félelem. Emiatt az elkészült próbalagútat vasrácsokkal kellett lezárni.
A kiegyezést ellenző magyarok viszont éppen egy újabb osztrák ármányt sejtettek amögött, hogy az építők viszonylag könnyedén megkapták a szükséges engedélyeket, és különben is, amiben Bécs keze van, abból csak baj lehet – vélték.
Konyhakert is van
1842-ben Széchenyi István javasolta, 1850-ben társaságot alapítottak az építésre, három évra rá megkezdték a fúrásokat, tizenkét év alatt pedig be is fejezték az Alagutat. A négyes metró korából szédítőnek tűnő tempó mellett, ma már az is furcsa lehet, hogy előbb elkészült, mint tervezték.
Még javában fúrtak-faragtak a hegy gyomrában, de a lelkes Pest-Budai közönséget már engedték átkelni, és dacára a pornak és zajnak sokan éltek a lehetőséggel, pláne, hogy a hivatalos megnyitóig ezt ingyen tehették meg. Később, a Lánchídhoz hasonlóan, 1918-ig az Alagút bejáratánál is vámot kellett fizetni, de a jómódú közönség köreiben így is az egyik legsikkesebb elfoglaltság lett átkocsikázni a hegy alatt, főleg este, a gázlámpák fényénél.
Ez ma már nem annyira menő dolog, annál kúlabb viszont az Alagútban található lakás, amihez még egy konyhakert is tartozik.
Az Alagút suttogója
A konyhakertet nem használja, és rossz állapota miatt, egyelőre a kétszintes lakást sem Fazekas János. A Lánchíd hídmestere, aki egyben alagútmester is, csak az egyik földszinti irodát lakja. Pedig az egyik legmenőbb budai lakásban nőtt fel, édesapja volt ugyanis az előző hídmester, aki pedig az ő apjától örökölte ezt a különleges hivatást.
Fotó: Kummer János
A híd-, illetve alagútmester rendszeresen ellenőrzi az építményt, figyeli, milyen állapotban vannak a beázások, repedések, rendesen üzemel-e a szellőztetés – János tényleg együtt lélegzik az Alagúttal.
Mivel a Clark Ádám téri kapu oldalában van az irodája ajtaja, munkaidőben rendszeresen toppannak be hozzá turisták, akik a feljáratot keresik a Várba. Nem is sejtik, hogy jól sejtik: az alagút szellőzését több akna és kürtő is biztosítja, egy részüknek a Várban, egyiknek pedig éppen a Sándor-palota pincéjéban van a vége, napjainkban befalazva.
Pláza is lehetett volna
A növekvő autóforgalom miatt, 1975-ben három hatalmas bányaventillátort építettek be a hegy gyomrába, az alagút mellé, illetve további két, kisebb alagutat is fúrtak kétoldalt a friss levegőnek. Ennek ellenére manapság nem ajánlott a szabadtüdős átkelés, erre tábla is figyelmeztet.
Pedig a benzingőznél finomabb illatok is terjenghetnének az Alagútban: János azt mesélte, a tervezés idején létezett egy olyan elképzelés is, amely szerint az alagút két falában, teljes hosszban, üzleteket alakítottak volna ki, magában az alagútban bálokat tartottak volna, a jelenlegi, neoklasszicista helyett pedig, ókori egyiptomi stílusú díszítést kapott volna a bejárata.
