Komáromban a teljes egészségügyi ellátórendszer összeomolhat július elsejétől, miután kiderült, az Országgyűlés tavaly év végén elfogadott salátatörvényének bevezetése – melynek értelmében az egészségügyi ellátás nem régiós, hanem térségi alapon szerveződik majd, az ellátórendszert pedig államosítják – tovább húzódik. Vannak olyan kistérségi kórházak, ahol az orvosok nem várták meg, míg beüt a krach, összecsomagoltak, új munkahely után néztek, vagy a nyár közepétől máshova ígérkeztek el.
Fotó: Kummer János
Csúszás – csapó 3
Körmenden még csak tartanak tőle, Nagyatádon és Komáromban viszont már fel is mondott egy-egy szakdolgozó, mert nem látták biztosítottnak megélhetésüket az új struktúrában, ami a tervek szerint május elsejétől működött volna, de a határidőt később módosították, és kitolták július elsejére. Majd a szaktárca ismét hosszabbított, az átállást jövő év elejére deklarálta.
Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke a Napi Gazdaságnak nemrég azt mondta: bár az állami átvétel a kérdőjelek ellenére gyorsul, a betegirányítás, a finanszírozás, a kapacitások elosztásának új rendszere minden jel szerint idén már nem indul el.
„Amíg az új keretek nem alakulnak ki, nem változhat az egészségügyi ellátás, csak a tulajdonos és a fenntartó. Van egy működő egészségügyi ellátórendszer Magyarországon, s amíg le nem zajlik a teljes körű átszervezés, addig se a beutalási rend, se az OEP-finanszírozás nem módosul; nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy a betegek ne tudják, hova kell menniük. Ez az év az átvételé, az új struktúra 2013. január 1-jétől működhet – fogalmazott Kovács József.
Teljes összeomlás fenyeget
Dr. Ferencz Péter, a komáromi Selye János Kórház igazgatója viszont azt mondja, ha a korábban ígért, július elsejei időponttal nem indul el az új struktúra, az náluk a rendszer teljes összeomlásához vezethet.
„Az már biztosan látszik, hogy az új struktúrában szülésorvosokra, sebészekre, újszülöttes nővérekre, szülészekre ilyen számban, mint most, nem lesz szükség. Ezeknél az embereknél értelemszerűen óriási a bizonytalanság, és ha az átállás ismét továbbhúzódik, akkor félő, hogy másik, biztosabb munkahelyet keresnek maguknak. Fontos lenne, hogy tudjunk nekik mit mondani, hogy munkajogi szempontból tárgyalni tudjunk velük. De ehhez pontos időpontokra, nyilatkozatokra van szükségünk az államtitkárság részéről. Amíg a kórház vezetése sincs tisztában azzal, hogy mire számíthat, addig marad a bizonytalanság, és a félelem, hogy elveszíthetjük a dolgozóinkat” – nyilatkozta a Hír24 megkeresésére dr. Ferencz Péter. A komáromi kórház igazgatója szerint, amennyiben a Kovács József egészségügyi bizottsági elnök által vázolt forgatókönyv valósul meg, és a strukturális átalakulás nem kezdődik meg július elsejével, a rendszer összeomlik.
„Ebbe bele sem merek gondolni. Mi bízunk benne, hogy ez nem történik meg. Jó lenne, ha tartani tudnánk a terminusokat. Viszont pontosan tudom, hogy a mai világban bármi előfordulhat. Azt biztosan megígérhetem, hogy bármi is történjen, mindent meg fogunk tenni, hogy a betegellátás ne kerüljön veszélybe” – ígérte az igazgató. Hozzátette: jelenleg nincs szakemberhiány az osztályokon. Eddig két kollégájuk ígérkezett el más intézményhez, a többiek egyelőre maradnak, és kivárnak.
A komáromi kórházban – a tervek szerint – a szerkezeti átalakítást követően sem szűnik meg teljesen az aktív ellátás, helyette aktív reumatológiai osztály fog működni. Belgyógyászati és krónikus rehabilitációs osztállyal, egynapos sebészettel, valamint nappali kórházi ellátással.
A komáromi kórházigazgató mellett a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója is abban bízik, hogy a javaslatot hétfőn megszavazza az Országgyűlés, május elsejével átvehetik az érintett intézményeket, és július elsejével elindulhat az egészségügyi fekvőbeteg-ellátás új rendszere.
Török Krisztina egy csütörtöki konferencián Budapesten közölte: a központi, állami kézbe kerülő intézmények listája két részre osztható, ezen 53 plusz 14 intézmény van. Az első csoportba tartoznak azok a kórházak, amelyeknek a tulajdonosa, fenntartója lesz az állam. A második csoportnál magát a szolgáltatót nem veszi át az állam, csak az intézmények által bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó és ingatlan vagyon kerül központi fenntartásba.
Sokan nem bírták a nyomást
Nem csak a Selye János Kórház orvosait nem győzte meg Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábbi ígérete, miszerint az átadás-átvétel a betegellátást és az egészségügyi intézményekben dolgozókat nem befolyásolja, információink szerint július elsejével más, korábban „amputálásra ítélt” kórház – így például a nagyatádi rendelőintézet – munkavállalója is felmondott, tartva attól, hogy a nyár közepétől nem lesz biztos munkája.
„Óriási a bizonytalanság a dolgozók körében. Pszichésen teljesen belefáradtak a fél éve húzódó kilátástalanságba. Nem tudják mi lesz holnap, és bár napi szinten próbálok lelket önteni beléjük, én sem tudok egyelőre semmi biztosat mondani számukra. Mindenesetre a minimum feltételeket tartalmazó rendelet tervezetéből úgy tűnik, a szakdolgozói létszámot tekintve erősebbek lesznek a követelmények, vagyis reményeink szerint házon belüli átcsoportosítással munkát tudunk majd biztosítani mindenkinek. A többi közt ennek köszönhető, hogy csak egyetlen orvosunk keresett és talált magának másik munkahelyet” – mondta a Hir24-nek dr. Vácity József, a Nagyatád Med Kft. ügyvezetője.
Mentek is, maradtak is
A Miskolctól tizenhét kilométerre levő kazincbarcikai kórházból szintén „mentek el dolgozók a bizonytalanság miatt”, de az igazgató-főorvos szerint ez nem veszélyezteti a működésüket, köszönhetően a debreceni egyetem folyamatos „utánpótlásának”.
„Mentek el dolgozók a bizonytalanság miatt, de nincs pánikszerű menekülés. Körülbelül 420 ember dolgozik az intézményben, természetes, hogy ennyi alkalmazottal folyamatos a mozgás. Sokat mondogatom a dolgozóknak, hogy nem kell aggódniuk. Egyébként mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nálunk egy nagyobb munkaerő-kiesés esetén sem kerül veszélybe a betegellátás, az egyetem, mint hátország, – mint ahogy eddig is – biztosítja számunkra a működésünk feltételeit” – nyilatkozta megkeresésünkre dr. Héjja Mária igazgató-főorvos.
A körmendi kórház jelenleg eredeti létszámmal működik, de a vezetőség itt is tart az orvoselvándorlástól. „Egyelőre nem mondott fel senki, de félünk attól, hogy, ha nem sikerül megegyezni a bérekről, illetve a dolgozók nem kapják meg azt, amit szeretnének, elmennek majd. Itt, a nyugati határszélen komoly fenyegetettséget jelent az elvándorlás, hiszen orvosaink könnyen elszerződhetnek valamelyik szomszédos országba jóval magasabb bérért” – mondta dr. Bárány Győző, a körmendi kórház ügyvezető igazgatója.
A kisebbik rossz
Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség elnöke szerint nem annyira drámai a helyzet, mint amilyennek elsőre látszik. Tisztában voltak azzal, hogy egy ekkora rendszer-átalakítás nem mehet végbe „áldozatok” nélkül, de úgy véli, ami történt, még mindig a kisebbik rossz.
„Sokkal nagyobb probléma lett volna, ha korábban megkezdjük az átalakítást, mint ahogy a feltételek adottak lettek volna. Azt tudni kell, hogy eleve azokban az intézményekben mondtak fel a szakdolgozók, ahol egyébként is megszűnt volna az aktív ellátás – magyarázta az elnök. Hangsúlyozta: a betegellátás július elsejétől minden intézményben zavartalanul működik majd, ahol pedig szükséges, a kapacitások és feladatok átcsoportosításával pótolni fogják a „hátrahagyott űrt”.
Szócska: a ciklus végére érezhető változások lesznek
Az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetőek lesznek a változások – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtök este, az InfoRádió Aréna című műsorában.
Mint kifejtette: a cél az, hogy korrigálják a korábbi “osztogatások” által okozott területi és szakmai egyenlőtlenséget a finanszírozásban, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú finanszírozás lesz, amely a “beteget követi”. Így bizonyos százalékban korlátozzák majd a betegek vándorlását is, de annak nem szabnak majd gátat, hogy a betegek azt a helyet válasszák, ahol láthatóan minőségi ellátás folyik és gyógyulnak a betegek.
A minimumfeltételek rendszerének kialakítása folyamatban van, július elsejével indul az új rendszer. Ehhez először május elsejével az összes akut fekvőbeteg- és krónikus ellátást végző intézményt átveszik. “Egy biztos, kórháztörvényre szükség van” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ennek olyan szervezeti intézményi feltételeket kell rögzítenie, amely a hatékony gazdálkodás és az eredmény-orientáltság alapjait megteremti.
Előzmény
A nagy strukturális átalakítás, illetve funkcióváltás keretében több kiskórházban megszüntetik az aktív ellátást, és azokat az ápolásra szorulókat kiszolgáló intézménnyé vagy szociális ellátóhellyé alakítják. Illetve jó néhány, bezárásra ítélt intézményből lehet úgynevezett szakkórház, amelyben előfordulhat, hogy csupán egyetlen orvosi szakmában lesz aktív gyógyítás.
A kórházak sorsát rögzítő lista nulladik verziója szerint az aktív ellátás megszűnhet például Tapolcán, Kazincbarcikán, Mezőtúron, Nagyatádon, Körmenden, Komáromban, Csornán. Nagyatádon pedig a kórház helyett úgynevezett egynapos sebészet működik majd.
Az államosításról szóló, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint az állam összesen 55 kórházat vesz át az önkormányzatoktól. Lesz olyan megye, ahol hat, de olyan is ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba. Az általános indoklásban az olvasható: az átalakítás célja az ellátás színvonalának emelése, egységessége és hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartása.
A dorogi kórház államosítása ellen tiltakozva csütörtökön csaknem 200 helyi lakos sétálta körbe az egészségügyi intézményt, városi zászlókkal felvonulva. Vargáné Pozsonyi Zsuzsanna nyugdíjas óvónő, a tiltakozás szervezője az MTI-nek elmondta, menetüket csendes tiltakozásnak szánják, mert az állam tulajdonba és fenntartásba akarja venni a kórházból, szakorvosi rendelőből és mentőállomásból álló létesítményt, amelyet a város pénzéből építettek fel.
