Az, hogy a Vadaspark bennett-kengurui jól szaporodnak, már nem számít akkora újdonságnak, talán csak az marad izgalmas kérdés, hogy lesz-e idén fehér kis kenguru, vagy sem? A szemközt lakó apró derby-kenguruk csapatában azonban már régen született kölyök, így nagy örömmel fedeztüékk fel a gondozók, hogy tele a nőstény zsebe.
A bennett-kenguru csapatban idén négy nőstény hordozza kicsinyét, és ezek közül – az évente feltett kérdésre válaszul – kettő fehér színnel született, vagyis albínó. A kölykök eltérő korúak, az idősebbik fehér ennek köszönhetően már elég sok időt tölt a zseben kívül, a kisebbiknek még csak a fejét láthatják az élesebb szemű látogatók.
Az európai törzskönyvi program keretében tartott derby-kenguru csapatban azonban régen várják a szaporulatot. A kis termetű kenguru érzékenyebb faj nagyobb rokonánál, a bennett-kengurunál. Ő is Ausztrália déli részén él, és bár viszonylag nagy területen és egyedszámban található meg, a természetes populációjának feldarabolódása veszélyt jelent rá. Csakúgy, mint az emberek által felelőtlenül betelepített, hamar természeti csapássá vált nyulak, amelyek szó szerint elpusztították és pusztítják a kenguruknak is táplálékul szolgáló vegetációt.
A kenguruk talán a legismertebb ausztrál erszényesek, amelyek arról a közös tulajdonságukról ismertek, hogy utódjuk fejletlenül, 0,6 grammosan születik meg, majd az anyák erszényében fejlődik tovább, akár hosszú hónapokig is (a bennett-kenguruknál ez akár hét hónap is lehet). A kölykök már viszonylag nagy méretet elérve is, veszélyt érezve visszajárnak anyjuk erszényébe, amely ekkor bámulatos tágulási képességről tesz tanúbizonyságot. Sőt, a fiatalok akár másfél éves korukig is szophatnak, mikor a nősténynek már újra megtelt a zsebe…
