Skamla Gábriel maga is hallgató, a hallgatói önkormányzat alelnöke, emellett az év eleje óta ő a tanulmányi osztály vezetője. A galferences blogra hivatkozva a delmagyar.hu közölt az ügyben részleteket. Ebből szemlézett az Index. A blog közölte a Skamla Gábriel feltört postafiókjából származó leveleket.
Az eredeti üzenet szövege a következő volt: „Bízva a további sikeres együttműködésbe szeretnék rendelni egy szakdolgozatot. Téma: A magyar milléniumi emlékművek. Ezeknek az emlékműveknek áttekintése, bemutatása. (…) Terjedelem: 50 oldal irodalomjegyzék, melléklet nélkül. Határidő kb.: december 30-ka (előreláthatólag, lehet még belőle január 15 is) Érdekelne ennek a projektnek az ára valamint a fizetés ütemezése?!” – írta a tanulmányi osztályvezető 2011. október 11-én egy Nóra nevű bérszakdolgozat-írónak.
Nóra még aznap válaszolt: „Megkaptuk a pénzt, köszi, Zsuzsa hamarosan küldi a komplett anyagot. A modulháló elkészítését 5e Ft-ért vállalná. (Nekem azt mondta, hogy vmi előadás anyagát készítette el ingyen.) Amiről pedig legutóbbi leveledben érdeklődtél, 130e Ft lenne, ha másfeles sortávval értendő az 50 oldal. Fizetési ütemezés elméletileg ua., mint az előzőnél: előre 30%, dolgozat felénél 20, és a végén a maradék 50. De ha neked így nem jó, persze rugalmas vagyok.”
A blogon szó van Skamla Gábrielnek a Kárpát-medencei keresztény tudományos diákköri konferenciára készült dolgozatáról is, ami a kiszivárogtatók szerint a szakdolgozathoz hasonlóan „nem a saját erejéből készült”.
Közben a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola közleményben utasította vissza a vádakat, egyben közlik, hogy 2012. április 13-án az ügyben rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, kérve, hogy a rendőrség a vizsgálat során esetlegesen felmerülő egyéb bűncselekmények miatt is rendelje el a nyomozást. Egyben indítványozta a blogfórumon megjelent közlésekben érintett személyek tanúként történő meghallgatását. A rendőrség az eljárást megindította.
A közleményben továbbá a következőket írják: “A Főiskola vezetése a fentiekkel összefüggésben sajnálatosnak tartja, hogy sokan nem tudnak, esetleg nem is kívánnak különbséget tenni a véleménynyilvánítás szabadságjoga és a jóhírnevet, becsületet sértő tényállások között. A véleménynyilvánítás szabadságjoga arra terjed ki, hogy valaki a való tényekről alkothasson értékítéletet, akár kritikai jelleggel is. A valótlan tények állítása vagy híresztelése, illetve a való tények hamis színben való feltüntetése azonban minden körülmények között jogsértő magatartás, amely megvalósítja a rágalmazás, illetve a becsületsértés bűncselekményét, polgári jogi értelemben pedig a jó hírnév sérelmét.”
További részletek itt olvashatók az ügyről.
