A szakértők 13 ország adatait elemezve kimutatták, hogy a városi területeken évente átlagosan három százalékkal, a vidéki régiókban évente egy százalékkal növekszik a pollenmennyiség – közölte az egyetem hétfőn. A klímaváltozással ez a trend tovább erősödik – hangsúlyozták a kutatók.
A növekedés legvalószínűbb oka a növekvő szén-dioxid-koncentráció. Laborkísérletek és szabadtéri vizsgálatok kimutatták, hogy a levegő magasabb szén-dioxid-koncentrációja felgyorsíthatja a növények növekedését és ezzel a pollentermelést is. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenek terjedésének szezonját. “A városi klíma már ma melegebb és szárazabb, és megnövekedett a légszennyezettség is.
A sűrű beépítettség miatt a hőmérséklet 1-3 Celsius-fokkal magasabb, mint a városon kívül. A szén-dioxid és a káros anyagok értéke is megnövekedett a levegőben” – írta a tanulmányban Menzel. A jövőbeli allergiaterheltség becslésében nem csak a pollen mennyisége irányadó, a pollenek ugyanis az allergiaokozó anyagoknak csupán hordozói. A városi és vidéki területek allergiatrendjeinek vizsgálatából kiderült, hogy az allergiaokozó anyagok felszabadulásának mértéke évről évre ingadozik, ráadásul különbség van a vidéki és városi területek értékei között.
A kutatók arról mindenesetre meg vannak győződve, hogy a vidéken élők sem lélegezhetnek fel, a klímaváltozás a jövőben számukra is negatív változásokat idéz elő az allergia szempontjából. Németországban már most minden negyedik ember allergiás, számuk fokozatosan növekszik.