Az Élet Menete Alapítvány jubileumi, tízedik magyarországi felvonulásán résztvevők a Szabadság híd és a IX. kerületi Közraktár utca közötti, Salkaházi Sáráról elnevezett pesti rakpartról vonulnak az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti, Raoul Wallenberg rakpartra a Szabadság hídon keresztül, ahol többek között Per Westerberg, Svédország parlamentjének elnöke mond beszédet.
Az idei, a korábbiaknál rövidebb útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról, megmentőkről, a Világ Igazairól elnevezett rakpartok között vonulnak, de ez évben első alkalommal mennek át Budára.
A menet eleje már a Rudas fürdőnél felállított színpadhoz ért, amikor a vége még mindig a pesti hídfőnél járt. A tömegben számos közéleti személyiség feltűnt, színészek, politikusok a mérsékelt jobb és a baloldalról. Politikai turbulencia, csak akkor történt, amikor a szervezők bejelentették, a megjelent méltóságok között Kövér László és Lezsák Sándor nevét. A tömeg egy része ekkor füytülni és fújjolni kezdett. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi kapta a legnagyobb tapsot.
Több kisebb csoport is megpróbálta megzavarni a rendezvényt. A Hír24 tudósítója jelentette, hogy hat, ismeretlen eredetű fekete katonai ruhába öltözött fiatalt vezettek ki a rendőrök a tömegből. A rendezvény ezt az apró incidenst leszámítva békésen zajlott le.
A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János
A szervezők azt mondták: az Élet menete célja, hogy megtanítsa a holokauszt leckéit és megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: Soha többé!
A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták.
Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.
Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”. A szocialista politikus ezzel Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti, a tiszaeszlári vérvádat felidéző parlamenti felszólalására utalt. A tiszaeszlári vérvád a magyar antiszemitizmus egyik leggyakrabban visszatérő rágalma, amely egy 19. század végi perre utal. A tiszaeszlári zsidókat azzal vádoltak meg, hogy rituális célból meggyilkoltak egy keresztény lányt, Solymosi Esztert. Az ellenzéki politikus szavait a több ezer fős hallgatóság többször is megtapsolta.
2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
