Bárány László, a csillagda üzemeltetésére szerződött vállalkozó mutatta be az MTI-nek a bakonybéli objektumot, ahol jelenleg az eszközök kalibrálását végezik a szakemberek.
A csillagda előterében csillagászattörténeti tárlat fogadja az érkezőket, amely a kezdeti, hajózásnál alkalmazott csillagászati navigációtól a távcsőfejlődésen át az űrkutatás csúcspontjainak számító Holdutazásig és Mars expedícióig vezeti a látogatót. A kiállítás számos eredeti antik műszert, tárgyat vonultat fel az 1700-as évektől, közöttük egy mahagóni fából készült különleges távcsövet, valamint Newton távcsövének replikáját.
A 400 négyzetméteres tárlat érdekessége az Opportunity marsjáró múzeumi minőségű mása; az eredeti 2004-től máig dolgozik a Marson. Itt látható a Namíbiában, Gibeon település mellett lehullott meteorit 22 kilogrammos darabja, amelyet Németországból vásárolt a projekt. A kiállításon ki lehet próbálni egy F104-es vadászrepülőgép katapult ülését; kiképzése alatt Neil Amstrong is ilyen gépen tanult.
A Pannon Csillagda SPITZ planetáriuma 54 személyes; az amerikai típusú rendszert amerikai szakemberek szerelték fel – mondta Bárány László. Hozzátette: ez ma Magyarországon a legfelszereltebb digitális planetárium, nyolc méter átmérőjű kupolával.
A planetáriumnak négy műsora van. Az óvodáskorúaknak szóló rajzfilmes, ismeretterjesztő show egy zenés űrutazás, amely pozitív főhősének magyar hangja Mikó István, míg az univerzum gonoszának Reviczky Gábor adja kölcsön a hangját.
Az Óázis az űrben című, felnőtteknek szóló ismeretterjesztő film a Naprendszert “utazza be”. A planetárium csúcs mozija A felkutatjuk a kozmikus csúcsragadozókat című, amely a feketelyukakról szól.
Az előadások 22 percesek, az esti távcsöves bemutató előtt élőszavas bevezető előadást tartanak majd – árulta el Bárány László.A planetárium kupoláján a HD kép kétszeres felbontásában jelenik meg a film, 5.1-es hanggal, a székeket pedig a Fehér Ház beszállítója gyártotta – büszkélkedett az üzemeltető.
Boros-Oláh Mónika csillagászati demonstrátor az MTI-nek bemutatta, hogy az obszervatóriumban egy állványon négy távcsövet helyeztek el, mivel ezek nemcsak tudományos, hanem szórakoztató célokat is szolgálnak.
A legnagyobb távcsővel láthatóvá válnak az emberi szem által látott égitesteknél 16 milliószor halványabb objektumok. Ez egy negyven centiméter átmérőjű távcső, amely kutatásra is alkalmas, adottságait megsokszorozza, hogy nagyon jó földrajzi helyen van Bakonybélben, mivel itt rendkívül alacsony a fényszennyezettség.
A kutatási program szakmai vezetője Sárneczky Krisztián csillagász, aki az általa felfedezett egyik kisbolygót Bakonybélről nevezte el. A mostani elképzelések szerint Bakonybélből szupernóvákat keresnek majd.
A 25 centiméteres tükrös távcső lesz a látogatók számára leginkább használatos, ez szinte minden derült éjszaka megfelelő képet tud adni – ismertette Boros-Oláh Mónika.
A 127 milliméteres APO lencsés távcsővel főleg bolygókat lehet majd megfigyelni. A negyedik távcsővel a Nap tevékenységét követhetik nyomon a látogatók. Az úgynevezett H-Alpha távcsőn jól láthatóak például a napkitörések, napfoltok. Ez a mai napig csak a tudományos elit számára volt elérhető.
Somlai Szilárd, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság oktatási szakreferense elmondta: nyolcszáz négyzetméter alapterületű objektum nettó 421 millió forintból épült meg európai uniós támogatással, az Új Széchenyi Terv keretében és a vidékfejlesztési minisztérium 63 millió forintos önrészével valósult meg.
A Pannon Csillagda egy időjárás-és napszak független csillagászati élménycentrum – összegezte a projektet a nemzeti parki szakember.
Az objektum április 28-án nyitja meg kapuit ünnepélyes keretek között, az első látogatókat 29-én fogadják.
