Vasárnap lép életbe az új szabálysértési törvény, amely bevezeti a közérdekű munka fogalmát, a helyszíni bírság kötelező mértékét, a fix bírságot, és új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása is – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője. Kincses Ildikó a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy az egyik legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy módosul a szabálysértés fogalma. A törvényben az eddigi 183 tényállásból 86 elsősorban a közrend és közbiztonság elleni szabálysértés marad, míg a kikerült szabályszegések egy részére a jövőben nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírság lesz kiszabható. Ezzel megszűnik a szabálysértési és közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása. Bevezetik a közérdekű munka fogalmát, amely 6-tól 180 óráig terjedhet. Alkalmazására csak az eljárás alá vont beleegyezésével van lehetőség. Kincses Ildikó szerint ez kiválthatja a bírságot befizetni nem tudókkal szembeni hosszadalmas végrehajtási eljárást. A törvény szerint 5 ezer forint 6 óra közérdekű munkának felel meg. Ha erre az eljárás alá vont nem hajlandó, a be nem fizetett bírságösszeget – amelyet 30 napon belül kell rendezni – elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén 5 ezer forintonként egy napnak felel meg.
A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig terjedhet, fiatalkorúak esetén 30, illetve 45 napig tarthat. Az általános büntetés azonban változatlanul a pénzbírság, amely 5 ezer forinttól 150 ezer forintig, elzárással is sújtható esetekben 300 ezer forintig terjedhet. Az egyes tényállásoknál azonban nem rögzítették a kiszabható felső határt, csupán a generális maximumot. Az új szabályozás a büntetés kiszabására vonatkozó enyhítő, illetve a súlyosbító körülményeket, például a hatóságokkal való együttműködést, illetve a két éven belüli újbóli felelősségrevonást is rögzíti.
Egyes, nem kiemelt jogsértésű közlekedési szabálysértésekre bevezetik a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fix bírságot. Például a záróvonal átlépése esetén a fix bírság összege 15 ezer forint, szabálysértési eljárásban 30 ezer forint. A szabálysértési eljárásban kiszabott bírság magasabb összegét a dandártábornok az eljárás lefolytatásának költségeivel indokolta. A helyszíni bírság összege általában 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forintig terjedhet, kivéve a fix bírság hatálya alá tartozó szabályszegéseket.
Ismételt elkövetés esetén nem változik az intézkedések köre: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. Kitiltást azonban már nem csak sportlétesítmény vagy sportrendezvény, de akár kereskedelmi egység esetén is alkalmazhatnak. Ha egy eljárásban valakit több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a halmazati szabályok miatt 225 ezer forintig terjedő bírságra, elzárással sújtható szabálysértések esetén 450 ezer forintig terjedő bírságra is számíthat. Új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása, e szerint szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el nem közlekedési szabálysértést; ez azonban csak az április 15. után elkövetett szabálysértésekre vonatkozik.
A törvény szerint emelkedik az értékhatár, a hatósági jogkörök szűkülnek. Jelentősen, 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik a tulajdon elleni szabálysértések értékhatára. Ezentúl csak a törvény minősíthet szabálysértéssé egy cselekményt vagy mulasztást, a korábbi szabályozások, például önkormányzati rendeletek, hatályukat vesztik. A hatályba lépő új jogszabály az eljárásokban is változásokat vezet be: szűkül az eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyzők helyett a kormányhivatalok lesznek, továbbá szabálysértési hatóság a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervezete is. Módosult a helyszíni bírságolásra jogosultak köre, a rendőrség valamennyi szabálysértés esetén megteheti ezt. Új elem az is, hogy a rendőrségnek minden elzárással sújtható szabálysértés esetén előkészítő eljárást kell folytatnia.
Új jogintézmény a helyszíni idézés, ami a helyszíni bírságolás során alkalmazható: az eljárás alá vontnak 5 napon belül kell megjelennie a területileg illetékes hatóságnál. A törvény bevezeti a feljelentés elutasításának fogalmát is, ebben az esetben nem indul meg a szabálysértési eljárás. Külön nevesíti a jogszabály a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét, de a döntés elleni jogorvoslatként kérhető meghallgatás. Újdonság az is, hogy eltűnik az illetékalapú befizetés, a bírságokat csekken kell kifizetni. A törvény a szabálysértési nyilvántartási rendszerről is rendelkezik: a jogerősen elmarasztaltak mellett az eljárás alá vontakat és a helyszíni bírsággal sújtottakat is nyilvántartják.
