Dél-Békés adja az országos dinnyetermés hatvan százalékát, a napokban elkezdődött a görögdinnye palánták kiültetése, a növények kedden reggel elfagytak a mínusz hat fokos hideg mintegy száz hektár ment tönkre, újra kell ültetni.
A dinnye területe országosan is hasonló léptékben csökken, a termelési szándékok szerint 2012-ben várhatóan 4 ezer hektár lesz a beültetett terület, 2011-ben 4,8-5 ezer hektár közötti volt, és 180 ezer tonna termést takarítottak be.
A termőterület csökkenésének okai között Lipták László a Medi-Fruct ügyvezetője az MTI-nek a csökkenő hazai fogyasztást, a termelési költségek növekedését említette, a kis-termelők elszegényedését, a tőketartalékok csökkenését. A hatvan termelőt integráló cég vezetője hozzátette: a dinnye alacsony és kiszámíthatatlan átvételi ára is meghatározó szerepet játszott abban, hogy Délbékésben az 1-3 hektár közötti területeken gazdálkodók jelentős része felhagyott a termeléssel.
A görögdinnye termelési költsége 2011-ben hektáronként 1,5 millió forint körül volt, a kiadásokat 50 tonnás, közepes terméshozam esetében kilogrammonként 30 forint átlagos átvételi ár fedezi. A termelők a szezonálisan befektetett összeg után 20-30 százalék haszonnal számolnak a következő termelési szezonig, ami kilogrammonként 40-50 forint közötti átvételi árat feltételez.
Nem igazán jók a görögdinnye idei export kilátásai – fogalmazott Lipták László, aki úgy látja: gondot okoz majd, hogy a legnagyobb konkurensnek számító spanyol dinnyetermelők a déli területek mellett északon is egyre nagyobb mennyiségben termelnek dinnyét, ezzel elnyújtják a szezont. A magyarországi dinnye július második felétől augusztus közepéig volt keresett az exportpiacokon, amikor a déli országokban befejeződött a termelés.
A magyar dinnyetermelők kilátásairól Lipták László azt mondta: a szaktárca 2011-ik évi intézkedéseivel tisztult a piac, javult a termék elismertsége itthon és külföldön, azonban szemléletváltásra is szükség van a dinnye-vertikum egészben, kisebb méretű fajtákat célszerű termelni, változtak a fogyasztói szokások, a piac itthon és külföldön sokkal egységesebb fellépést és megjelenést igényel. A magyarországi dinnyetermelőknek egyetlen hazai szövetkezetbe célszerű tömörülni, így tudnak a spanyol szövetkezetekhez hasonló erőt felmutatni ártárgyalásokon a hazai élelmiszerláncoknál és a külpiacokon.