Az év elején állami tulajdonba került 59 egészségügyi intézmény megközelítőleg 24 milliárd forintot jelölt meg idén szükséges felújítási és beruházási forrásként, írja a Világgazdaság, és a fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet szerint megalapozott ez az igény. Az állami költségvetésben azonban semmilyen pluszforrás nem áll rendelkezésre, az intézményeknek saját forrásaikból, uniós támogatásokból, valamint a tb-támogatásból kell a pénzt előteremteniük.
Saját bevétel lehet egy kórház számára a külföldi, illetve az esetleges VIP-betegek ellátása, valamely helyiség bérbeadása, ám a Magyar Kórházszövetség számításai szerint az ilyen bevételek nem érik el az intézmények összbevételeinek 5 százalékát. Az uniós forrásokat általában nagyobb beruházásokra hirdetik meg, állagmegóvásra jellemzően nem ad pénzt az EU.
Az egészségbiztosítótól kapott finanszírozásból a béreken túl a napi működéshez szükséges kifizetéseket lehet csak teljesíteni; ha azt mind kifizetnék, a fennmaradó összeget már lehetne felújítási-felhalmozási forrásként kezelni, ám ma egyetlen kórház sincs, amely minden kötelezettségét percre pontosan teljesítené és még pénze is maradna – írja a lap.
A halaszthatatlan munkálatok között olyan kötelezettségek – például a töredezett padló cseréje, a hámló vakolat miatti festés – is szerepelnek, amelyeket valamely hatóság írt elő. Ezeket akkor is teljesíteni kell, ha nincs pénz, ugyanis ha elmulasztják, akár meg is bírságolhatják a kórházat – mondta a lapnak Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke.
