Kutatásuk során kíváncsiak voltak arra, hogy a fehérvári lakosok milyen szokásokat tartanak az ünnephez kapcsolódóan, illetve ezeket inkább a családok fiatalabb illetve idősebb tagjai tartják-e fontosnak. Az eredmények szerint a vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérváriak közül. A felnőtt lakosok 17 százaléka szokott részt venni ezeken, általában inkább az idősekre jellemzően, de a háztartások 4 százalékánál inkább a fiatalok, illetve további 4 százalék esetében mind a fiatalok, mind pedig az idősek is részt vesznek az ünnepi misén illetve istentiszteleten. A feltámadási körmeneten 8 százalékuk van általában jelen, ezen is többnyire az idősebb családtagok. A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen.
A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni, és ennek a szokásnak a tartása nem függ alapvetően az életkori sajátosságoktól. A lakosok háromnegyede az ünnep alkalmából meglátogatja rokonait, és közel kétharmaduk meg is ajándékozza szeretteit, utóbbi szokás főleg a fiatalok körében elterjedtebb. A fehérvári lakosság közel fele Húsvétkor tartja a locsolkodás szokását is, illetve 52 százalékuk üdvözlő sms-eket is küld rokonainak, illetve barátainak. A korábbi évtizedekben nagy hagyománya volt az ünnep alkalmából húsvéti képeslapot vagy üdvözlőkártyát küldeni, ez a szokás az egyéb elektronikus lehetőségek miatt úgy tűnik háttérbe szorul, azonban a lakosok 13 százaléka postai úton is kifejezi még mindig üdvözletét illetve jókívánságait szeretteinek. Húsvétkor főleg a kisgyermekek számára nagy élmény a tojáskeresés, ezt a lakosok 13 százaléka tartja meg rendszeresen.
