Az előadás az irodalom és a színház kapcsolatán keresztül szeretné felhívni a figyelmet a teátrum – mint izgalmas, vonzó kulturális színtér – fontosságára – mondta a darabot rendező és az előadáson több szerepet is alakító Barnák László az MTI-nek.
A választás két okból is Szophoklész művére esett: egyrészt ez az első olyan, a kötelező olvasmányok között szereplő világirodalmi alkotás, amelynek vannak színházi vonatkozásai. Másrészt a történet fontos eleme a lázadás, a belső parancsnak történő engedelmesség, szemben az elvárással, az irányítói kívánsággal, ez pedig a kamaszkor egyik fő témája – fogalmazott a művész.
A díszlet és jelmezek nélkül, a tantermek adottságait kihasználva előadott darabbal a színészek igyekeznek a diákokhoz közelebb hozni a számukra talán bonyolult nyelvezetű művet – tette hozzá Barnák László.
Ahogyan annak idején Szophoklész korában, ebben az előadásban is három szereplő áll szemben a karral. A női szereplő állandó, ő Antigoné, akit Danis Lídia játszik. A zsarnok Kreónt Pataki Ferenc alakítja. A másiknak férfi szereplőnek, Barnák Lászlónak több feladat is jut: ő Iszméné, az őr, Haimón, Teiresziász és a hírnök, a karvezető szerepében pedig Savanyu Gergelyt láthatják a diákok.
Az előadás – rövidített változatban – végigkíséri a dráma fő cselekményeit, a szereplők közti viszonyok minél alaposabb kibontására törekedve. Az előadás hangsúlya a Kreón és Antigoné személyes kapcsolatában végbemenő változásokon van.
