Wittner Mária azt mondta, ez az ügy nem a kisdoktoriról szólt. Hanem Schmitt Pál személye elleni irányuló támadás volt – tette hozzá. Úgy fogalmazott: megérti a köztársasági elnök döntését, de sajnálja azt. Az államfő hetvenéves, és már nagyon sok mindent letett a nemzet asztalára – mondta a kormánypárti politikus, aki felidézte Schmitt Pál két olimpiai aranyérmét, majd kitért arra, hogy spanyol és svájci nagykövetként is megállta a helyét. Az olimpiai bizottság vezetőjeként tett a magyar sportért, és amit letett az asztalra azt a nemzet érdekében tette – hangsúlyozta.
Ha nem volt megfelelő az általa készített kisdoktori, akkor a benyújtáskor kellett volna ezt jelezni, de akkor elfogadták – folytatta a fideszes képviselő. A politikus párhuzamot vonva a korábbi történelmi és világpolitikai események között, úgy fogalmazott: “azt látom, hogy Magyarország ellen háború folyik”. Hozzátette: nem volt ekkora “szájtépés” az unióban, amikor 56-ban vérbe fojtották a forradalmat, nem ítélték el Gyurcsány Ferenc kormányát, amikor meghamisította a költségvetést.
A szintén nemmel voksoló a fideszes Szabó Tamás azt MTI kérdésére úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen világos és egyértelmű politikai támadásra nem ezzel a lépéssel kellett volna reagálni. Az utolsó három mondatig arról szólt és úgy nyilatkozott az államfő, a harcot felveszi, amit meg is indokolt – mondta. A lemondást úgy értékelte: Schmitt Pál a harcot felveszi, csak nem köztársasági elnökként, hanem magánemberként. Kérdésre válaszolva elmondta: lelkiismereti szavazás volt, nem kaptak instrukciót, és valószínű volt, hogy csak egy-két képviselő lesz, aki nemet mond.
A kereszténydemokrata Varga László az MTI-nek azt mondta, azért döntött a nem szavazat mellett, mert méltatlannak tartotta azt hadjáratot, amit Schmitt Pál ellen folytattak. Kiemelte: fiatal kora óta nagy tisztelője az államfőnek. A szintén nem gombot nyomó Karvalics Ottó úgy fogalmazott: Schmitt Pál emberi értekei, amit képviselt és amit egész életében elért, feljogosítja arra, hogy ilyen dolgokat ne tegyenek vele.
A kormánypárti képviselő a történteket “finoman kifejezve gusztustalannak” nevezte, és úgy gondolta, ez nem Schmitt Pálról, hanem kizárólag a köztársasági elnöki címről szólt. Mindegy volt kit, egy vezéregyéniséget le kellett vadászni, és ő került a célkeresztbe – fogalmazott. A KDNP-s politikus szerint Schmitt Pál köztársasági elnökként is tisztességes és jó munkát végzett, és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az államfőt meg sem kérdezték, meg sem hallgatták. “Emberileg megtaposták azt, (…) aki az országnak hírnevet hozott emberként, sportolóként, volt neki tartása, tudott küzdeni, és remélem tud most” – fogalmazott.
Hozzátette: ő személy szerint megvárta volna, amíg Schmitt Pál sportolóként végigküzdi, végigharcolja ezt az időszakot, és utána eldöntik, igaza van-e vagy nincs. Megjegyezte: ha végignéznék azokat a diplomákat, amiket azokban az időkben szereztek, lehet, hogy nagyon sokat vissza kellene plágium címén vonni. Ha akkor az volt a jogszabály, a forma és a konzulensei nem kifogásolták, akkor húsz év után ne ilyen mondvacsinált problémából csináljanak ügyet. A szintén nemmel voksoló Hoffman Pált az MTI kora estig nem tudta elérni.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását. Schmitt Pál lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes – Szabó Tamás és Wittner Mária -, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le. Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.
Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot. Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek. Hétfő este a Fidesz-KDNP kezdeményezésére ötpárti megbeszélés lesz az államfőjelölés folyamatáról.
