A www.diszlexiateszt.hu oldal által több mint 1000 szülő és pedagógus részvételével lefolytatott kutatás szerint a válaszadók 39 százaléka nem utasítja el, hogy szükség esetén a tanár testi fenyítést alkalmazzon a gyermekévek szemben. A legszigorúbbak a gyermektelen tanárok, közülük majdnem minden második (48,4 százalék) engedné a testi fenyítést, de a szülőknek is a 39,5 százaléka. A fegyelmezés e formáját leginkább a gyermeket is nevelő tanárok utasítják el, de közülük is minden harmadik válaszolt igennel.
A testi fenyítéssel egyetértők több mint fele (54,2 százalék) lehetővé tenné a fegyelmezésben akár eszköz (nádpálca, favonalzó) alkalmazását is, 23,8 százalék legfeljebb a fenékre verést engedné meg, 20,1 százalék a pofon híve. Azt gondolják – és itt nincs különbség, hogy szülőről, tanárról van szó –, hogy a kisebb gyerekeknél érdemes „szigorúan eljárni”. A testi fenyítést nem elutasítók 51 százaléka szerint alsó tagozatban, 44 százalék szerint felső tagozatban a leghatásosabb a verés, de minden negyedik válaszoló azt mondta, hogy ha kell, a középiskolában is helye lehet ennek.
Fotó: Northfoto
A kutatási jelentés összegzésében a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a verésnek lehet ugyan visszatartó ereje, de ez egy külső kényszer miatt alakul ki, nem a gyermek saját döntése nyomán. A gyerek, akit vernek, talán „szót fogad”, „jó” gyerek”, azonban ezt nem belső meggyőződésből, hanem félelemből teszi, és ha a félelem elmúlik, akkor megszűnik a visszatartó erő is. Ráadásul a verés, akármilyen szelíd is, megváltoztatja a gyerek jellemét, értékrendjét. Megtanulja, hogy fizikai erővel érvényesítse érdekeit, akaratát.
„A gyerek, akit vernek, azt érzi, hogy ő nem megfelelő, nem elég jó. Bizonytalan, önbizalomhiányos felnőtté válik. Felnőve abból a gyerekből lesz együttműködő, megértő, empatikus ember, aki felé gyermekkorában kedvességgel, megértéssel, figyelemmel fordultak” – zárul a kutatás összegzése.
Az eredmény nem meglepő. Az oktatási jogok biztosához minden évben számos panasz érkezik ez ügyben, az iskolákban jelen van a testi fenyítés, amit pedig a törvény szigorúan tilt. Sőt majdnem kikerült a köznevelési törvény paragrafusaiból az a mondat, hogy a „gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.” Az e mondat szanálását szorgalmazó Michl József kereszténydemokrata honatya lapunknak az ötletéről kifejtette többek között, hogy van olyan gyerek, akinek a koki dicséretnek tűnik. Végül az inkriminált mondat bennmaradt a törvényben, annak ellenére is, hogy Orbán Viktor – a hírek szerint – kifejezetten sajnálta, hogy Michl visszavonta javaslatát.
Nemrég pedig egy olyan médiaátverésről számoltunk be, amelyben egyfajta szolgáltatásként a rossz gyerekek (akár testi fenyítéssel való) megzabolását ígérték a szervezők. A Clean Hands Hungary nevű álszervezet álhonlapja szerint egy egyszeri fenyítés (kisebb pofonok, hideg zuhany, esetleg lekötözés) 5-10 ezer forintot kóstált, a komolyabb beavatkozások megrendelésére mélyebben kellett volna a szülőknek a zsebükbe nyúlniuk. A honlap később felfedte magát, és kiderült, hogy az Országos Gyermekvédő Liga népszerűsítését szolgálta. Sok szülő azonban komolyan vette, volt, aki érdeklődött, hogyan lehetne igénybe venni a verés-szolgáltatást, olyan is volt, aki állást keresett a „cégnél”.
