A Hír24 által megkérdezett politikai elemzők eltérő forgatókönyveket vázoltak ugyan a köztársasági elnök plágiumbotrányainak hatásairól, de a végeredmény hasonló. Schmitt Pál valószínűleg nem fog lemondani, a Fidesz kiáll Schmitt Pál mellett, de nő a feszültség a kormánypárton belül.
Majd hazamennek
Kumin Ferenc, a Századvég Intézet vezető elemzője szerint van már tapasztalatunk a plágiumügy közvetlen hatásait illetően, hiszen a hír már jó ideje kint van, a köztársasági elnök viszont azóta is tette a dolgát, és eltekintve a külső programjain időnként megjelenő demonstrálóktól, zavartalanul tudott működni.
A politikai elemző megjegyzi, bár egy ilyen ügy ideig-óráig téma a közéletben, ám a támadás erőforrásai idővel elapadnak. „Minden vezető politikusnál, aki bármiért tűz alá kerülhet, létrehoznak a kritikusai egy bűnlajstromot. A köztársasági elnök esetében a plágiumügy sokáig dominálni fogja ezt a listát”. További új hatást azonban a Tényfeltáró Bizottság jelentése után az elemző szerint már nem lehet mivel kiváltani, legfeljebb a politikai riválisok számára szolgál majd állandóan előrángatható támadási felületként.
Luxuspolitizálás
Kumin Ferenc kifejtette, ezzel az üggyel a kritikusok a kormánypárt egészét is támadás alatt tarthatják, bizonyára folyamatosan mantrázzák is az elkövetkező időszakban. Az elemző szerint ez azonban viszonylag könnyen védhető támadási felület válságidőkben, amikor a közéletet inkább éles egzisztenciális kérdések foglalkoztatják. A szimbolikus politizálás ilyenkor inkább a jobb idők luxusa. A kormánypárt eddig többnyire passzívan kezelte az ügyet, inkább próbálták távol tartani a napirendtől a kérdést, ez bizonyára a továbbiakban is így lesz.
Kumin szerint a jobboldal vezetői mögött hagyomány az erős kiállás támadás esetén. „Nagyon komoly alappal kell megtámadni kormánypárti szereplőt ahhoz, hogy ne álljon mögötte az egész párt. Erre a kiállásra számíthat Schmitt Pál is.” A baloldalon sokkal könnyebben lemondanak azokról az emberekről, akik célkeresztbe kerülnek, ezt mutatja például a 2004-es kormányfőváltás is.
Az elemző szerint az ellenzék nem tud sokat profitálni az ügy egészéből, hiszen a komolyabb politikai hatás kiváltásához olyan témák kellenek, amelyek foglalkoztatják a szélesebb nyilvánosságot is. A plágiumügy, bár nagy port kavart, potenciálisan inkább a témához közelebb állókat, a magasabb státuszú, iskolázottabb csoportokat foglalkoztatja.
Még mélyebbre ásták azzal, hogy felmentették
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője viszont úgy véli a plágiumügy már eddig is olyan mértékben rombolta a köztársasági elnök megítélését, hogy reprezentatív funkcióját nehezen tudta betölteni. Az elemző szerint lehet, hogy jogi értelemben a bizottsági döntés felmenti Schmitt Pált és az egykori Testnevelési Egyetemet hibáztatja, de politikai értelemben ez még rosszabb helyzetet idéz elő a számára. A kritikusok a jövőben már a másolás tényét megállapító jelentést is tudják lobogtatni és hangoztatni, hogy az államfő a felelősségét nem merték megállapítani.
Politikai értelemben a bizottsági jelentés nem oldja meg sem Schmitt Pál, sem a Fidesz számára a problémát. A kormánypárton belül pedig már eddig is voltak viták Schmitt személyéről azok között, akik támogatják és azok között, akik már a kezdetektől fogva ellenezték köztársasági elnöki kinevezését. Az ügyet folyton elő fogja venni a sajtó és nemzetközi értelemben is kínos, ráadásul a közvélemény-kutatások szerint a válaszadók is egyre erősödő mértékben tartják elfogadhatatlannak. A Fidesz szellemi hátországában pedig jócskán vannak egyetemi tanárok, jobboldali értelmiségiek, tudományos szakemberek, akik már eddig is kritikusan nyilvánultak meg a köztársasági elnök plágiumügyéről. A Fidesz feltehetően összezár majd az elemző szerint, nem lesznek hangos kiabálások, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangulat uralkodik majd a pártban.
Amikor az ellenzék csöndben karaktergyilkol
Annak, hogy az ellenzéki pártok viszonylag kevés politikai tőkét voltak képesek kovácsolni a plágiumügyből Juhász Attila szerint az a megfontolás lehet az oka, hogy, hogy úgy gondolták, ha jobban nekitámadnak az államfőnek, akkor áldozatszerepbe kerülhet. Az ellenzék ezért inkább hagyta a maga útján menni az ügyet, így rosszabb lett a köztársasági elnök megítélése és azoké is, akik megválasztották.
Juhász Attila szerint, bár a lemondás szándékának a nyomát sem látni, de ha mégis sor kerülne rá, akkor az alkotmányos menetrendnek megfelelően új elnököt kell választani. Eszerint „ha idő előtt megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, akkor 30 napon belül meg kell választani az újat, addig pedig a házelnökre száll a köztársasági elnöki poszt hatásköre, korlátozott jogkörrel. Az új államfőt a képviselők egyötöde jelölheti, megválasztása pedig a szokásos választási procedúrával történik”.
