Az egykori kőszegi téglagyár barakkjaiban mártírhalált szenvedett munkaszolgálatosokra emlékeztek verssel, beszédekkel és kaddissal (héber imával).
– Olyan tragédiára emlékezünk, amely nem csak Kőszegé, nem csak Magyarországé, hanem minden normálisan gondolkodó ember számára az egész emberiség tragédiája – kezdte beszédét dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, aki szerint a XX. század két végtelenül gonosz diktatúrája, a fasiszta és a kommunista miatt sajnos az év minden napján lenne mire, lenne kikre emlékeznünk. Kiemelte: a diktatúrákat külföldről importálták, idegenek erőltették rá Magyarországra.
Az államtitkár elmondta, Kőszegen 1941-ben még 110 zsidó élt, de ma már csak egy romos, magánkézben lévő zsinagóga emlékeztet arra, hogy valaha itt virágzó közösségük volt. Dr.Rétvári Bence megemlítette, hogy az első Orbán-kormány vezette be a holocaustra emlékezés napját. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar iskoláknak csak 16 százalékában rendezik meg az emléknapot.
A mauthauseni koncentrációs tábort túlélt dr. Lazarovits Ernő örömét fejezte ki amiatt, hogy Kőszegen évről évre a diáksággal együtt tartják ezt a megemlékezést. Ő volt az, aki kaddist énekelt, ezzel is megemlékezett az 1944. március 24-én Kőszegen egy napig működött gázkamrában elpusztított beteg, magatehetetlen munkaszolgálatosokra.
A cikk folytatásáért ide kattintsanak!
