Vasárnap hajnali kettő órakor három órára kell átállítani az órák mutatóit, és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás.
Menetrendek is változnak
Az óraátállítás érinti a MÁV és a BKV menetrendjét is. Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási rend a MÁV menetrendjében 22 szerelvényt, 14 Magyarországról induló, illetve az országba érkező nemzetközi vonatot, valamint 8 belföldi járatot érint.
A BKV menetrendjében csak az éjszakai buszok közlekedését érinti az óraátállítás, az óránkénti, vagy annál gyakoribb követési idővel közlekedő 6-os villamos és az éjszakai járatok 2.00 és 2.59 óra közötti indulásai elmaradnak, míg az órás követésnél ritkább, illetve csak meghatározott időpontokban induló járatok esetében egyedi menetrendet alkalmaznak.
A változtatás a Liszt Ferenc-repülőteret nem érinti, mivel úton lévő, Budapestre tartó járata egyetlen légitársaságnak sem lesz.
A spórolás miatt
Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási rend azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai szerint az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Hogyan éljük túl?
Nem mindenkinek egyformán könnyű hozzászokni ahhoz, hogy egy órával kevesebbet alszik. Egy 2008-as svéd tanulmány emellett arra is rámutat, hogy az óraátállításnak igenis lehetnek komoly egészségügyi következményei, hiszen felborítják a megszokott életritmust. Ennek köszönhetően az átállást követő másnap megnő például a szívinfarktus veszélye, de rosszabbul érezhetik magukat azok is, akik magas vérnyomástól, migréntől szenvednek.
