Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regénye elevenedik meg a filmvásznon az Oscar-díjas rendezőnek, Szabó Istvánnak köszönhetően. Az Ajtó két nő lelki összefonódásának csodálatos története, mely a háborút és az azt követő időszakot is feleleveníti.
Miértek egy filmről
A győri, premier előtti vetítést követően a rendezőhöz elsőként azt a kérdést szegezte a közönség, hogy miért éppen Szabó Magda könyvére, és miért éppen Helen Mirren főszereplőre esett a választás? „Nagyon egyszerű a válasz. Szabó Magdával nagyon jó barátságot ápoltunk és már korábban megbeszéltük, hogy az egyik regényéből kisjátékfilmet készítünk. Bár először a Katalin utcát szerettük volna a képkockákon is viszontlátni, a producerünk, Hábermann Jenő mindkettőnket meggyőzött arról, hogy Az Ajtó a helyes választás. A regényben Magda pontos képet festett a házmesterről, Emerencről, és úgy gondoltam Helen Mirrenhez tökéletesen illik a szerep, aki nem mellesleg már királynéként is bizonyított” – mesélte az alkotó.
52 nap története
A filmet 52 napon keresztül forgatták, amikor pedig már teljesen elkészült a mű, a rendező úgy döntött rövidítenie kell. „Minden filmem befejeztével rájövök, hogy hosszúra sikerült. Persze ezt más produkciók esetében is érzékelem, mások filmje, még hosszabbnak tűnik” –mesélte nevetve Szabó István, majd hozzátette: „Ki kellett vennünk néhány apróságot, hogy ne legyen unalmas a film. Arról pedig, hogy ez mennyire sikerült, a közönséget, vagyis magukat kell megkérdezni” – viccelődött a keddi találkozón a direktor.
Az a bizonyos Menzel barátság
A szemfülesek kiszúrták, hogy egy aprócska szerepet, a szintén Oscar-díjas cseh rendező Jiri Menzel is kapott, ennek pedig természetesen, külön sztorija van. „Régi jó, baráti kapcsolatban vagyunk Jirivel, és minden filmemnél megkérdezi, hogy akkor most mi lesz az én szerepem? Az Ajtónál kikötötte, hogy csak akkor vesz részt a forgatáson, ha én magam is szerepelek benne, ráadásul egy jelenetben, nehogy a végén kivágjam a részletet. Két napot forgatott nálunk, és persze sikerült a beígért közös szerep” – így emlékezett az előkészületekre az egyik legnagyobb magyar rendező.
Gyűlöletből szeretet, és fordítva
Szabó Istvánt arról is faggatták a győriek, hogy tulajdonképpen mit szeretett volna prezentálni a filmmel, és milyen érzéseket akar/akart előhozni a nézőkből. „Több dolgot is fontosnak tartok, amelyet a filmmel kapcsolatban szeretnék átadni. Az első az, hogy szabad-e beleszólni más életébe, szabad-e ráerőszakolni egy másik egyéniségre a saját életünket. De egy másik jelentős momentuma a műnek, hogy milyen nehézségek árán alakul ki két ember között a kapcsolat, hogyan lesz gyűlöletből szeretet, és fordítva. És a harmadik ami nagyon izgatott, hogy hogyan tudjuk elengedni a másik kezét, hogyan engedjük a másvilágra azt akit szeretünk.”
Természetesen a kérdések közül nem hiányozhatott a film finanszírozását feszegető téma sem. Hábermann Jenő elmondta, hogy a költségek 63%-át német filmalapítványok adták, a támogatás pedig elsősorban Szabó István és Helen Mirren nevének köszönhető.
